Áprilisban is jelentős, 1,4 milliárd eurós többlet alakult ki a termék-külkereskedelmi egyenlegben. Ez ugyanakkor 354 millió eurós romlást jelent a tavalyi év azonos időszakához képest.
Ennek oka, hogy amíg az import értéke nőtt 1,5 százalékkal, addig az exporté ugyanennyivel csökkent. Az árhatás kiszűrésével a behozatal volumene összességében nem változott a tavalyi évhez képest, miközben a kivitelé csökkent 2,3 százalékkal. Ebben szerepet játszhatott, hogy idén áprilisban a húsvét nyomán eggyel kevesebb munkanap volt
- reagált Molnár Dániel.
Az MGFÜ elemzője szerint az exportot áprilisban is az energiahordozók kivitele húzta felfelé, amely ugyanakkor a gazdasági növekedés szempontjából semleges, a bővülés mögött elsősorban az áll, hogy hazánk tranzitországgá vált, jelentős mértékben exportál energiahordozókat Ukrajnába, emiatt pedig az import is hasonló mértékben nőtt. Visszaesett ellenben az élelmiszerek, a nyersanyagok, illetve a feldolgozott termékek exportvolumene is. Az élelmiszer kivitel csökkenésében szerinte a ragadós száj- és körömfájás hatása, a bevezetett kereskedelmi korlátozások is megjelenhettek.
Ezzel szemben a legnagyobb súlyú gépek és szállítóeszközök kivitele kismértékben nőtt áprilisban. A naptárhatással együtt ez jelezheti, hogy az áprilisi ipari teljesítmény már némiképp kedvezőbb képet mutathatott. Az exportot továbbra is a külső kereslet gyengélkedése fogja vissza. Legfontosabb külpiacunkon, Németországban, habár fokozatos javulást mutatnak a konjunktúraindexek, a vállalatok továbbra is pesszimisták, a vámháború és a geopolitikai konfliktusok változatlanul bizonytalanságot jelentenek.
Az import esetében árufőcsoportok szerint a kivitelhez hasonló képet láthatunk, az energiahordozók behozatala megugrott, miközben a gép és szállítóeszközök importja kismértékben nőtt, a többi termékcsoport pedig visszaesett. Az importot a gyengébb exportteljesítmény, illetve a beruházások elhalasztása fogja vissza, amelyet ellensúlyoz a továbbra is erőteljes fogyasztás – vélte Molnár Dániel.
Fotó: Depositphotos
Regős Gábor szerint az adat értékeléséhez azonban figyelembe kell vennünk a húsvéthatást – idén áprilisban volt a húsvét, tavaly pedig március legvégén (április 1-jére esett húsvéthétfő). Ez egyrészt azzal járt, hogy eggyel kevesebb munkanap volt idén áprilisban, ami így az exportot visszahúzta, míg a húsvéti bevásárlások részbeni áprilisra húzódása növelhette az idén áprilisi importot. Ezt figyelembe véve tehát az exportnál inkább beszélnék stagnálásról, ami persze még mindig nem egy növekedés, de az elmúlt hónapokban, években sokszor látott csökkenéshez képest már ez is kedvezőbb.
A Gránit Alapkezeló elemzője úgy látja: akövetkező hónapok külkereskedelme szempontjából sok a bizonytalanság. Most nem csak a külső kereslet alakulása a kérdés, hanem az Egyesült Államok által kivetett vámok sorsa is, amelyről néhány naponta újabb és újabb hír jelenik meg – az eddigiekkel szemben akár gyökeres fordulatot is hozva. Az év vége felé a nagy gyárak indulása mindenképpen adhat egy lökést az exportnak, bár ezek importigénye az importoldalon is meglátszik majd.
