Republikánus vetélytársa azzal vágott vissza, hogy Obama az egyik legliberálisabban voksoló tagja a kongresszusnak, és ebből a pozícióból bizony nehéz a jelenlegi pénzügyi válság megoldásához szükséges pártok feletti megoldást megtalálni. A másfél órás vitát - amelynek eredetileg meghirdetett témája a kül- és biztonságpolitika volt - a jelöltek a pénzügyi válságból való kilábalásról alkotott elképzeléseik ütköztetésével kezdték meg; a moderátor kérdéseire válaszolva az első 30 percben csak a gazdaságról beszéltek.
"Gyorsan és bölcsen kell cselekednünk", a 30-as évekbeli nagy depresszió óta a legsúlyosabb válságról van szó - szögezte le Obama, hozzátéve, hogy a szövetségi bankmentő segélycsomaghoz szigorú ellenőrzést kell rendelni és szem előtt kell tartani az átlag adófizetők érdekeit. McCain elismerte, hogy rendkívül súlyos krízisről van szó. Mint mondta, a Wall Streeten jelenleg a mohóságot és a korrupciót jutalmazzák, de az ő adminisztrációja elszámoltathatóságot teremt majd. Hozzátette, bizakodó, mert a demokraták és republikánusok most közösen igyekeznek megoldást találni a válságra minden amerikai érdekében.
A három tervezett elnökjelölti vitából az első megrendezése még pénteken is bizonytalan volt. Alig 10 órával az esemény előtt kérdéses volt, hogy a két jelölt összemérheti-e erejét, McCain ugyanis szerdán közölte, hogy a hitelpiaci válság, a 700 milliárd dolláros banki mentőcsomag körüli vita miatt felfüggeszti választási kampányát. Arra kérte Obamát, halasszák el első vitájukat. Azt akarta mutatni, hogy ő a pártpolitizáláson felül áll, az ország egészét érintő pénzügyi válság fontosabb számára a kampánynál. Obama elutasította a javaslatot és élesen támadta vetélytársát, azt kérdezte, milyen elnök lenne McCain, ha nem képes két dolgot, a pénzügyi egyeztetéseket és a vitán való részvételt összehangolni. McCain stábja végül péntek délben közölte, hogy az arizonai szenátor mégis elutazik a vitára.
Az iraki háború kapcsán McCain kijelentette: a csapaterősítési taktika sikeres volt, az amerikai csapatok győztesen fognak hazatérni, a vereség viszont egy olyan szélesebb háborúhoz vezetett volna, amelybe az Egyesült Államoknak vissza kellett volna térnie. Bírálta Obamát, amiért nem támogatta a csapaterősítést. Obama viszont arra emlékeztetett, hogy ő hat éve a háború ellen szavazott, amikor az még politikailag kockázatos volt, és ítélete helyesnek bizonyult. Mint mondta, a háború már több mint 4 ezer amerikai halottat követelt és ma is havonta 10 milliárd dollárba kerül, miközben Amerikában nincs egészségbiztosítás a rászorulóknak. McCain azt mondta, hogy a demokrata szenátor nem érti a taktika és a stratégia közötti különbséget.
Az egymástól két méternyire, szónoki pulpitusok mögött álló, félig egymás, félig a közönség felé forduló jelöltek többször egymás szavába vágva igyekeztek igazukat bizonyítani. "Obama még mindig nem akarja megérteni, hogy ha Irakban kudarcot vallunk, az eddigi törékeny eredmények veszélybe kerülnek" - jelentette ki McCain. Obama azzal reagált, hogy a Bush-kormány nyolc éven át kizárólag Irakra koncentrált, miközben az al-Kaida terrorszervezet vezérét, Oszama bin Ladent sem kapták még el. "Úgy gondolom, hogy Obamának nincsen megfelelő nemzetbiztonsági ismerete és tapasztalata ahhoz, hogy az Egyesült Államokat biztonságban tartsa" - mondta a vita során a vetélytársánál sokkal harciasabb hangnemet megütő McCain, aki szerint a demokrata jelölt több területen hibásan foglalt állást, például a Grúzia elleni orosz agresszió kapcsán, amikor első nyilatkozatában mindkét felet önmérsékletre szólította fel. McCain naivnak nevezte Obamát, amiért szerinte nem érti az orosz kormány természetét; azt mondta, Moszkvát az olajdollárok hajtják és egy KGB-apparátcsik irányítja. Obama szerint viszont McCain hibás ítélőképességét jelzi, hogy támogatta az iraki inváziót. Azt is kijelentette, hogy McCain ugyanazt a Bush-féle politikát képviseli, amely tönkretette Amerika nemzetközi hírnevét.
Egyetértettek azonban Grúzia és Ukrajna NATO-tagsági törekvéseinek támogatásában; McCain szerint azonnali csatlakozási tervet kellene nyújtani a két államnak. Irán kapcsán is keményen támadta a republikánus jelölt demokrata vetélytársát; McCain úgy értékelte: nemcsak téves, hanem veszélyes Obamának az az álláspontja, hogy feltétel nélkül tárgyalna Mahmúd Ahmadinezsád elnökkel. Mint mondta, ezzel legitimálnák az iráni elnököt, aki az ENSZ-közgyűlés mostani ülésszakán is fenyegette Izraelt. Obama védte álláspontját, azt mondta, ha Amerika érdeke úgy diktálja, tárgyalásokat fog kezdeni.
Abban a kérdésben is összeütköztek, hogy McCain nyilvánosan nem támogatná Pakisztán területén a szélsőséges fegyveres csoportok elleni támadásokat, a határon átnyúló akciókat, míg Obama azt mondta, az Egyesült Államoknak meg kellene támadnia ezeket a csoportokat, ha Pakisztán erre nem hajlandó. A 2001. szeptember 11-i, Amerikát ért terrortámadással kapcsolatban a két jelölt egyetértett: az Egyesült Államok ma nagyobb biztonságban van, mint hét éve, és kisebb az esélye egy hasonló merényletnek.
Jövő héten csütörtökön rendezik meg az alelnökjelöltek közötti televíziós vitát a Missouri állambeli St. Louisban. McCain és Obama még kétszer, október 7-én, illetve 15-én fog egymással vitázni.
A nagy vagyonok titokban maradnak
Bush végre kimondta: válságban Amerika
Kampányfogás, hogy McCain nem kampányol?
McCain híveit megingatta a válság
Sikeres hadjárat után Obama ismét vezet
MTI