|
| Orbán Viktor miniszterelnök (b) sajtótájékoztatót tart az uniós tagállamok vezetőinek csúcstalálkozóját követően Magyarország Európai Unió melletti állandó képviseletén Brüsszelben (Kép forrása: MTI Fotó, Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs) |
A migránsok idegenrendészeti őrizetbe vétele nem egyenlő a fogva tartással, ugyanis aki nem akarja megvárni az ügyének lezárását, az Szerbia irányába távozhat ezekből a központokból - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben, az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőinek tanácskozása után tartott sajtótájékoztatóján.
A miniszterelnök arról beszélt, hogy az új magyar migrációs jogszabályról folyatott megbeszélésen a tagállami vezetők nem emeltek kifogást az új magyar szabályozás ellen, hiszen a jogszabály megegyezik azokkal a javaslatokkal, amelyeket Németország és Ausztria is sürgetett.
Ez azt jelenti, hogy a jogszabály értelmében Magyarország területéről nem érkezhet olyan migráns Németországba, nem mozoghat szabadon Európában, aki nem tisztázta belélépésének okát - emelte ki a miniszterelnök.
Vizsgálják a magyarok helyzetét
Orbán a tájékoztatón azt is elmondta, Magyarország létrehoz egy monitorozó, nyomkövető bizottságot annak figyelésére, hogy romlik-e a magyarok helyzete Ausztriában az ott tervezett jogszabályváltozások hatására.
Orbán Brüsszelben kétoldalú megbeszélést folytatott Christian Kern osztrák kancellárral, és értésére adta, hogy ha Magyarország romlást tapasztal az Ausztriában dolgozó magyarok helyzetében, "ezzel arányos helyzet fog bekövetkezni" a másik oldalon is. Hozzátette, Magyarország uniós fórumokon is fel fog lépni annak érdekében, hogy az osztrák helyzet térjen vissza az uniós jog keretei közé.
A magyar miniszterelnök hangsúlyozta, az osztrák-magyar kapcsolatok a legutóbbi időkig jól működtek és nincs ok arra, hogy ezen változtatni kellene. Elmondta, egyetértettek abban, hogy el kell kerülni az általános kapcsolatromlást a két ország között, és a konfliktusokat az adott témára kell korlátozni. Orbán Viktor kijelentette, Magyarország úgy látja, az Európai Uniónak nincsen Balkán-stratégiája, és nem használja ki legfontosabb eszközét, a bővítés lehetőségét.
Szerinte a Balkán azért volt stabil a legutóbbi időkig, mert Szlovénia és Horvátország példáján a térség országai azt látták, hogy az unió valódi lehetőség. A jelenlegi lelassult folyamatok aláássák a bővítés hitelességét, amelyet mihamarabb helyre kellene állítani annak ellenére, hogy több ország húzódozik a bővítés gondolatától. Sajnos az álláspontok ezen a téren nem közelednek.
