Mint ismert, a Szatmáry Kristóf és Kósa Lajos által jegyzett törvénymódosító indítvány 250 óráról - illetve kollektív szerződés esetén 300 óráról - 400 órára emelné az évi maximális túlórakeretet. Az eredeti javaslat tehát még arról szólt, hogy kollektív szerződéstől függetlenül is bevezetnék ezt az új szabályt. A jelen állás szerint ezt kollektív szerződéshez kötnék, azaz elvileg a szakszervezetek munkahelyi szinten megakadályozhatják az intézkedést.
Alig tetszik bárkinek is a javaslat
A Policy Agenda kutatást végzett a javaslat megítéléséről. A reprezentatív kutatás szerint a munkaképes korú lakosság 83 százaléka elutasítja a javaslatot. Mindössze 9 százaléka támogatja a kormánypárti kezdeményezést.
A Policy Agenda felhívja a figyelmet: kétféle narratíva alakult ki a javaslat kapcsán. A Fidesz azt mondta, hogy ezzel lehetőség nyílik arra, hogy többet kereshetnek a túlmunkával a dolgozók. Ezzel a megkérdezettek 12 százaléka értett egyet. Ugyanakkor a szakszervezetek által is képviselt kijelentéssel, amely szerint „a túlóraszám növelésével növekszik a dolgozók kiszolgáltatottsága”, már 81 százalékuk értett egyet. (A válaszadók 4 százaléka mondta, hogy egyik állítást sem fogadja el, és 3 százalék nem tudott dönteni a kérdésben.) Ez pedig azt jelenti, hogy a Fidesz nem volt képes érvényesíteni narratíváját a kérdésben.
A kérdés jelentős érzelmeket váltott ki a társadalomban – jegyzik meg az elemzés készítői. Ez nem véletlen, hiszen a dolgozók 77 százaléka mondta azt, hogy valamilyen mértékben szokott túlórázni. Érdekes, hogy a válaszokra nincs jelentős hatása, hogy valaki túlórázik-e, és hogyan tekint a mostani törvényjavaslatra.
Politikai károkat okoz
A kutatás készítői megkérdezték az aktív korú munkavállalói réteget, hogy szerintük ez a törvénymódosítás milyen hatással lesz a Fidesz politikai megítélésére („Ez a lépés a kormánypártok számára politikai szempontból milyen…”).
A többség (51 százalék) szerint a törvényjavaslat károkat okoz a Fidesznek, míg 31 százalékuk gondolja, hogy nyereséggel jár. Érdemes ezeket az arányokat összehasonlítani azzal, hogy 83 százalékuk elutasítja a javaslatot. Ugyanis ebből az látszik, hogy a válaszadók jelentős része azt gondolja, még ez az intézkedés is pozitív hatással lesz a kormánypárt megítélésére. Mert olyan a politikai helyzet, hogy az alapvetően népszerűtlen intézkedésekre is jól reagál a társadalom.
A szakszervezetek demonstrációját a megkérdezettek 81 százaléka támogatja, mindössze 11 százalékuk van ellene, míg 8 százalékuk nem tudott véleményt formálni a kérdésben.
A szakszervezeti vezetők Kósa Lajos országgyűlési képviselővel a múlt heti tanácskozás után hétfőn újra összeültek.
Doszpolyné Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke és Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke is megerősítette a tárgyalás után az MTI-nek, hogy hétfőn a kormányoldal képviselői – Kósa Lajos, valamint Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős pénzügyminisztériumi államtitkár – jelezték hajlandóságukat a javaslatuk korrigálására. Így az egyéni képviselői indítványban benyújtott törvénymódosító tervezetet kiegészítették azzal, hogy a munkaadó csak akkor rendelhet el 400 óra túlmunkát és növelheti a munkaidő-keretet 36 hónapra, ha erről a munkavállalókkal kollektív szerződésben megállapodik.
| Gulyás Gergely miniszter a legutóbbi Kormányinfón kifejtette, hogy maradni kell a 12 havi elszámolásnál és csak a dolgozó hozzájárulásával lehetne kihasználni az éves 400 órás túlórakeretet. Ez viszont újabb kérdéseket vet fel, a BDO Magyarország szerint például a bérpótlék kerül veszélybe, ha ebben a formában fogadják el a javaslatot. A kormány azonban visszakozott ebből, a Kormányzati Tájékoztatási Központ pár nappal ezelőtti tájékoztatása szerint maradna a 36 hónapos elszámolás – ennyi idő állna a munkaadó rendelkezésre, hogy a törvényben foglalt munkaóra mennyiséget a termelés ciklusához igazítva állapítsa meg - de havonta kellene elszámolni a túlórát a dolgozókkal – írja az mfor.hu. |
A MOSZ elnöke felidézte Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt hét szerdai bejelentését, amely szerint "a túlórapénzek egy éven túli elszámolását sem tartja helyesnek a kormány". Palkovics Imre szerint ezt a kijelentést nehéz lesz összeegyeztetni a tervezetben szereplő 36 hónapos munkaidő-kerettel.
A Liga az egyeztetésen ismételten arra kérte a kormányoldal képviselőit, hogy vonják vissza a 36 hónapos munkaidő-keretről és a 400 óra túlmunkáról szóló előterjesztésüket és a kialakult helyzetet a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) próbálják megoldani, a munkaadói és a munkavállalói oldal munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó igényeinek ütköztetésével. A szakszervezetek szerint a 36 hónapos munkaidőkeret európai uniós irányelvet sért, azaz az elfogadása kötelezettségszegési eljárást vonhat maga után.
A Munka törvénykönyvének módosításait a továbbiakban az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottsága tárgyalja kedden és az ott elfogadott tartalommal kerül tovább a tervezet szövege a plenáris ülés elé. A vállalkozásfejlesztési bizottság módosító csomagja időközben elkészült. A bizottság azt javasolja, hogy az éves túlóráknál a megemelt 400 órás keret ne vonatkozzon mindenkire, csak a kollektív szerződés szerint dolgozókra. Ezzel bekerült a javaslatba a szakszervezetek követelése, hogy a túlóra emelését kollektív szerződésben rögzítsék – írja az mfor.hu.
Utcára vonulnak
A Magyar Szakszervezeti Szövetség december 8-án 10 órára demonstrációt hirdetett a Jászai Mari térre, ahonnan átvonulnak majd a Kossuth térre. A tüntetéshez a Liga szakszervezetek is csatlakozik. A MOSZ a kérdésben a keddi testületi ülésén határoz majd. Ugyanakkor Palkovics szerint szombaton nem csupán az Mt. tervezett átalakítása miatt akarnak az emberek az utcára menni, hanem többek között a CEU ügye és a közszolgálati dolgozók jogállásának változása miatt is. Hozzátette ugyanakkor, hogy az Mt. ügyében talán szerencsésebb lenne önálló demonstrációt szervezni.
Vidéken félpályás útlezárásokra készülnek a szakszervezetek. László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke a Zoom.hu-nak elmondta: a következő napokban több vidéki helyszínre is megmozdulást szerveznek. Ebből a december 7-i, pénteki lesz az első Veszprémben. Szolnokon is előkészítés alatt van egy hasonló félpályás útlezárással járó akció, mint ahogy jövő hétre Győrbe és Pécsre is szerveznek megmozdulásokat.
Gyengüléssel nyitott az euróval szemben. 
