Mint ismert, a Szatmáry Kristóf és Kósa Lajos által jegyzett törvénymódosító indítvány 250 óráról - illetve kollektív szerződés esetén 300 óráról - 400 órára emelné az évi maximális túlórakeretet. Az eredeti javaslat tehát még arról szólt, hogy kollektív szerződéstől függetlenül is bevezetnék ezt az új szabályt. A jelen állás szerint ezt kollektív szerződéshez kötnék, azaz elvileg a szakszervezetek munkahelyi szinten megakadályozhatják az intézkedést.
Alig tetszik bárkinek is a javaslat
A Policy Agenda kutatást végzett a javaslat megítéléséről. A reprezentatív kutatás szerint a munkaképes korú lakosság 83 százaléka elutasítja a javaslatot. Mindössze 9 százaléka támogatja a kormánypárti kezdeményezést.
A Policy Agenda felhívja a figyelmet: kétféle narratíva alakult ki a javaslat kapcsán. A Fidesz azt mondta, hogy ezzel lehetőség nyílik arra, hogy többet kereshetnek a túlmunkával a dolgozók. Ezzel a megkérdezettek 12 százaléka értett egyet. Ugyanakkor a szakszervezetek által is képviselt kijelentéssel, amely szerint „a túlóraszám növelésével növekszik a dolgozók kiszolgáltatottsága”, már 81 százalékuk értett egyet. (A válaszadók 4 százaléka mondta, hogy egyik állítást sem fogadja el, és 3 százalék nem tudott dönteni a kérdésben.) Ez pedig azt jelenti, hogy a Fidesz nem volt képes érvényesíteni narratíváját a kérdésben.
A kérdés jelentős érzelmeket váltott ki a társadalomban – jegyzik meg az elemzés készítői. Ez nem véletlen, hiszen a dolgozók 77 százaléka mondta azt, hogy valamilyen mértékben szokott túlórázni. Érdekes, hogy a válaszokra nincs jelentős hatása, hogy valaki túlórázik-e, és hogyan tekint a mostani törvényjavaslatra.
Politikai károkat okoz
A kutatás készítői megkérdezték az aktív korú munkavállalói réteget, hogy szerintük ez a törvénymódosítás milyen hatással lesz a Fidesz politikai megítélésére („Ez a lépés a kormánypártok számára politikai szempontból milyen…”).
A többség (51 százalék) szerint a törvényjavaslat károkat okoz a Fidesznek, míg 31 százalékuk gondolja, hogy nyereséggel jár. Érdemes ezeket az arányokat összehasonlítani azzal, hogy 83 százalékuk elutasítja a javaslatot. Ugyanis ebből az látszik, hogy a válaszadók jelentős része azt gondolja, még ez az intézkedés is pozitív hatással lesz a kormánypárt megítélésére. Mert olyan a politikai helyzet, hogy az alapvetően népszerűtlen intézkedésekre is jól reagál a társadalom.
A szakszervezetek demonstrációját a megkérdezettek 81 százaléka támogatja, mindössze 11 százalékuk van ellene, míg 8 százalékuk nem tudott véleményt formálni a kérdésben.
A szakszervezeti vezetők Kósa Lajos országgyűlési képviselővel a múlt heti tanácskozás után hétfőn újra összeültek.
Doszpolyné Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke és Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke is megerősítette a tárgyalás után az MTI-nek, hogy hétfőn a kormányoldal képviselői – Kósa Lajos, valamint Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős pénzügyminisztériumi államtitkár – jelezték hajlandóságukat a javaslatuk korrigálására. Így az egyéni képviselői indítványban benyújtott törvénymódosító tervezetet kiegészítették azzal, hogy a munkaadó csak akkor rendelhet el 400 óra túlmunkát és növelheti a munkaidő-keretet 36 hónapra, ha erről a munkavállalókkal kollektív szerződésben megállapodik.
| Gulyás Gergely miniszter a legutóbbi Kormányinfón kifejtette, hogy maradni kell a 12 havi elszámolásnál és csak a dolgozó hozzájárulásával lehetne kihasználni az éves 400 órás túlórakeretet. Ez viszont újabb kérdéseket vet fel, a BDO Magyarország szerint például a bérpótlék kerül veszélybe, ha ebben a formában fogadják el a javaslatot. A kormány azonban visszakozott ebből, a Kormányzati Tájékoztatási Központ pár nappal ezelőtti tájékoztatása szerint maradna a 36 hónapos elszámolás – ennyi idő állna a munkaadó rendelkezésre, hogy a törvényben foglalt munkaóra mennyiséget a termelés ciklusához igazítva állapítsa meg - de havonta kellene elszámolni a túlórát a dolgozókkal – írja az mfor.hu. |
A MOSZ elnöke felidézte Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt hét szerdai bejelentését, amely szerint "a túlórapénzek egy éven túli elszámolását sem tartja helyesnek a kormány". Palkovics Imre szerint ezt a kijelentést nehéz lesz összeegyeztetni a tervezetben szereplő 36 hónapos munkaidő-kerettel.
A Liga az egyeztetésen ismételten arra kérte a kormányoldal képviselőit, hogy vonják vissza a 36 hónapos munkaidő-keretről és a 400 óra túlmunkáról szóló előterjesztésüket és a kialakult helyzetet a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) próbálják megoldani, a munkaadói és a munkavállalói oldal munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó igényeinek ütköztetésével. A szakszervezetek szerint a 36 hónapos munkaidőkeret európai uniós irányelvet sért, azaz az elfogadása kötelezettségszegési eljárást vonhat maga után.
A Munka törvénykönyvének módosításait a továbbiakban az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottsága tárgyalja kedden és az ott elfogadott tartalommal kerül tovább a tervezet szövege a plenáris ülés elé. A vállalkozásfejlesztési bizottság módosító csomagja időközben elkészült. A bizottság azt javasolja, hogy az éves túlóráknál a megemelt 400 órás keret ne vonatkozzon mindenkire, csak a kollektív szerződés szerint dolgozókra. Ezzel bekerült a javaslatba a szakszervezetek követelése, hogy a túlóra emelését kollektív szerződésben rögzítsék – írja az mfor.hu.
Utcára vonulnak
A Magyar Szakszervezeti Szövetség december 8-án 10 órára demonstrációt hirdetett a Jászai Mari térre, ahonnan átvonulnak majd a Kossuth térre. A tüntetéshez a Liga szakszervezetek is csatlakozik. A MOSZ a kérdésben a keddi testületi ülésén határoz majd. Ugyanakkor Palkovics szerint szombaton nem csupán az Mt. tervezett átalakítása miatt akarnak az emberek az utcára menni, hanem többek között a CEU ügye és a közszolgálati dolgozók jogállásának változása miatt is. Hozzátette ugyanakkor, hogy az Mt. ügyében talán szerencsésebb lenne önálló demonstrációt szervezni.
Vidéken félpályás útlezárásokra készülnek a szakszervezetek. László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke a Zoom.hu-nak elmondta: a következő napokban több vidéki helyszínre is megmozdulást szerveznek. Ebből a december 7-i, pénteki lesz az első Veszprémben. Szolnokon is előkészítés alatt van egy hasonló félpályás útlezárással járó akció, mint ahogy jövő hétre Győrbe és Pécsre is szerveznek megmozdulásokat.
A brit terrorelhárítás szerint nincs bizonyíték rá, hogy a férfi valaha is a Wagner-csoport zsoldosa lett volna, de terrorizmus támogatásáért elítélték. 
