Mintegy 17 millió európai uniós állampolgár él vagy dolgozik jelenleg a hazáján kívül, másik tagországban, számuk több mint kétszeresére nőtt a 2007-ben regisztrált 8 millióról - közölte az Európai Bizottság.
A brüsszeli testület tájékoztatása szerint a más tagállamban élő uniós polgárok közül 9,5 millióan gazdaságilag aktívak, ehhez jönnek hozzá 2 millióan olyanok, akik naponta ingáznak a határokon át a munkahelyükre. Az emelkedés ellenére ezek a számok még mindig meglehetősen alacsonynak számítanak az 512 milliós lakosságú EU-ban.
Az egységes belső piac helyzetéről szóló jelentésben arról is beszámoltak, hogy 1987-es indulása óta nagyjából 9 millióan vettek részt az Erasmus programban.
Mérhető a haszon
A bizottság hangsúlyozta, hogy az egységes piacból származó haszon felér az Európai Unió bruttó hazai termékének 8,5 százalékával, ugyanakkor az integráció további elmélyítésére lenne szükség, hogy a belső piacban rejlő potenciált a digitális korban is maximálisan ki lehessen aknázni, biztosítva a fenntartható növekedést.
Kiemelték, hogy a bizottság 67, az egységes piac megfelelő működése szempontjából közvetlenül is releváns javaslatot terjesztett elő, amelyek közül 44-et még nem fogadtak el, ezért felkérték az uniós társjogalkotó szerveket, hogy még ebben a jogalkotási ciklusban hagyják jóvá a legfontosabbnak számító kezdeményezéseket, például a tőkepiaci unió vagy a biztonságosabb energiaellátás kapcsán.
Érdemes emlékeztetni arra, hogy az egységes piac miként javítja mindennapi életünk minőségét és jelent egyedülálló ugródeszkát vállalataink számára. Egy olyan világban, ahol a multilateralizmust megkérdőjelezik, és ahol Európa versenytársai mind a GDP, mind a népesség tekintetében gyorsabb növekedést mutatnak, az egységes piac egyedülálló eszköz arra, hogy megőrizzük és erősítsük kontinensünk tekintélyét, értékeit és befolyását a világban - mondta Jyrki Katainen, az Európai Bizottság gazdasági növekedésért és beruházásokért is felelős alelnöke.
Klímavédelmi szempontból is hatalmas a hatás. 
