Ukrajna 2014 és 2019 közötti külügyminisztere a magyar–ukrán kapcsolatok romlásáról is beszélt a Válasz Online-nak adott interjúban.
Arra a kérdésre, hogy miért harapództak el mára az ellenséges nyilatkozatok a két ország között, azt mondta: ennek gyökerei nem a kárpátaljai magyarok, hanem Magyarország körül keresendők.
„Ukrajnában ugyanis egyre mélyebb az a percepció, hogy Magyarország részben az oroszoknak játszik. Az energiaszankciókkal kapcsolatos kivételekkel, pusztán a szankciók körüli bonyodalom okozásával, orosz oligarchák levételének szándékával, a fegyverszállítás megtagadásával.”
Szerinte ez a hozzáállás háború idején különösen fájdalmas, az ukrán médiában pedig futótűzként terjed.
„Őrült veszélyes, hogy az oroszoknak játszó Magyarország képe alakul ki, mert nem szabad, hogy úgy tűnjön, ellenségek vagyunk” – fogalmazott.
Pavlo Klimkin szerint újra kell gondolni a magyar Oroszország-politikát. „Úgy látom, a magyar miniszterelnöknek az a tiszteletre méltó, ám kockázatos ambíciója, hogy valamiféle híd legyen az Egyesült Államok és Kína között – nagyobbnak akar látszani, mint amekkora valójában”, vélekedett.
A volt ukrán külügyminiszter a magyar–ukrán kapcsolatokat tekintve „alapvető és elismerendő kudarc”-nak nevezte, hogy a független Ukrajna 1991 óta nem fordított kellő figyelmet a magyar származású ukrajnaiak szükségleteire.
„Kárpátalja gazdasági modellje az EU-ból hazautalt pénzekre és a csempészetre épült, holott Ukrajna egyik legjobb régiója. Magyarországra viszont, amikor teljesen átláthatatlan módon elkezdett útleveleket kiállítani, egyre inkább veszélyként tekintettek Kijevben, a magyar identitás pedig gyanússá vált. Miközben magyar útlevéllel rendelkezők harcolnak és halnak meg a donbaszi harcokban. Ideje lenne új definiciót találni az ukrán patriotizmusra”, mondta.
A 2017-es oktatási törvénnyel kapcsolatban kifejtette: nem érdekük gyengíteni a magyar közösséget, pusztán az ukrán nyelvet, történelmet szeretnék megtanítani. „Vesztes az ezzel kapcsolatos magyar politika, mert egyre kevesebb magyar van Ukrajnában, Szlovákiában, Romániában. Csökken a magyar tér.”
Pavlo Klimkin beszélt arról is, hogy szerinte Ukrajna 5 éven belül NATO-tag lesz, a teljes jogú EU-tagsághoz viszont több kell 5 évnél.
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
