„Ami ezt illeti, kaptunk egy meghívást, és most a technikai részleteket kell tisztázni a látogatás előkészítésével kapcsolatban. Amint azt látjuk majd, hogy minden előfeltétel adott, akkor a látogatásra is sor kerülhet. Jelenleg azonban a technikai előkészítés szakaszában vagyunk” – válaszolta Szijjártó Péter a napokban az N1 horvát hírtelevízióban arra a kérdésre, hogy fog-e Orbán Viktor látogatást tenni Kijevben.
Kétkapus játék
Az újabb kérdésre, miszerint a közeljövőben sor kerülhet-e erre, és van-e erre politikai akarat, a külgazdasági és külügyminiszter azt mondta: „A meghívás megtörtént. Ezt természetesen tiszteletben tartjuk, és a miniszterelnök nemrégiben Brüsszelben beszélt Zelenszkij elnökkel. Mindig készen állunk a párbeszédre, és reméljük, hogy a párbeszédnek értelme van.”
A miniszter válaszaiból pont az nem derült ki, amire a kérdések vonatkoztak: megy-e a miniszterelnök Kijevbe, vagy nem megy. A megfogalmazás annyira körmönfont volt, hogy az inkább igent (már megkezdődött az előkészítés) és az inkább nemet (majd ha minden előfeltétel adott) is bele lehet érteni.
Persze már az is üzenetértékű, hogy a magyar kormány nem zárta ki a látogatás lehetőségét, ugyanakkor nem is kötelezte el magát mellette.
Ez nagyjából megfelel az eddigi kvázi hintapolitikájának.
Megszavazza az Oroszország elleni összes uniós szankciót, majd nemzeti konzultációt szervez velük szemben; elismeri, hogy Moszkva az agresszor, de óvakodik a Kreml egyértelmű kritizálásától; a tűzszünet és a békekötés fontosságáról beszél, de „elfeledkezik” arról, hogy ennek ukrán oldalon újabb területvesztés lenne az ára; élvezi a NATO- és az EU-tagság előnyeit, de a Kremllel is jóban marad.
Aligha véletlen, hogy Szijjártó Péter – egyedül az uniós külügyminiszterek közül – a háború után is időről időre felbukkan az orosz fővárosban. Idén februárban pedig „kis Moszkvában”, azaz Minszkben tett látogatást, amely aligha csak a gazdasági kapcsolatokról szólt.
Beszédes jelek
Mindez alapján aligha meglepő, hogy Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij viszonya minimum hűvös. Ez látszik az apró jelekből is: a magyar miniszterelnök – az uniós és tagállami vezetők túlnyomó többségével ellentétben – nem tapsolta meg az ukrán elnököt a februári EU-csúcson, és kézfogása Zelenszkijjel is beszédesre sikerült.
Persze attól is függ, hogy melyik képet nézzük, de az alábbin például egy szigorú, számonkérő tekintetű vezető parolázik egy kissé megszeppent tekintetűvel.
A röpke, tágabb körű brüsszeli találkozót használta ki Zelenszkij arra, hogy meghívja Kijevbe a magyar miniszterelnököt. Nem ez volt azonban az első meghívása: már tavaly júniusban, egy telefonbeszélgetés során Ukrajnába invitálta Orbán Viktort.
Tény, hogy miközben a magyar kormányfő az invitálásoknak mindmáig nem tett eleget, addig a térségbeli és nyugati vezetők már a háború első hónapjaiban egymásnak adták a kilincset az ukrán fővárosban.
Március 15-én Mateusz Morawiecki lengyel, Petr Fiala cseh és Janez Jansa akkori szlovén miniszterelnök, április 13-án Andrzej Duda lengyel elnök és a balti országok államfői (Alar Karis, Egils Levits, Gitanas Nausėda), szintén áprilisban Boris Johnson akkori brit kormányfő, májusban Justin Trudeau kanadai miniszterelnök, júniusban Olaf Scholz német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök, Mario Draghi akkori olasz kormányfő és Klaus Iohannis román elnök látogatott el Zelenszkijhez.
A lista azóta természetesen tovább bővült: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke például négyszer (!) tárgyalt Kijevben az elmúlt egy évben, tavaly novemberben pedig Novák Katalin köztársasági elnök is tiszteletét tette az ukrán elnöknél. Legutóbb Joe Biden amerikai elnök vonatozott el az ukrán fővárosba, sétált a belvárosban, és nem mellékesen belengetett egy újabb, 500 millió dollár értékű katonai támogatást.
Bár tudjuk, hogy ez a konfliktus sem teljesen fekete-fehér, és számos EU-n kívüli ország kormányfője nem követte a fenti példákat, szűkebb és tágabb térségünk vezetői közül sokan megtették ezt.
A fel nem vállalt üzenet
De miről szólnak valójában ezek a látogatások? Mit keresnek a külföldi vezetők Kijevben? Nyilván nem várost nézni és „csak” egyeztetni mennek – katonai vagy pénzügyi támogatásokról a távolból, videókapcsolaton keresztül is lehet tárgyalni.
A lényeg a szimbolika – mindaz, amit a vezetők a meghívás elfogadásával üzennek Kijevnek, Moszkvának, saját országuknak és a világnak.
És mi ez az üzenet? Az egyértelmű, mindenki számára nyilvánvaló állásfoglalás az ukránok mellett és az orosz katonai agresszióval szemben.
Úgy tűnik, hogy Orbán Viktor ezt nem akarja felvállalni – és ezért nem láttuk mindmáig a megtámadott Ukrajna fővárosában.
Nagyító rovatunk többi cikkét itt olvashatják.
Két héttel az Aszad-rezsim bukása után a szíriai menekültek levelet kaptak az osztrák bevándorlási hivataltól, amelyben közlik, hogy eljárást kezdeményeztek a menedékjoguk visszavonására. 
