Az Európai Uniót is megelőzve továbbra is az Egyesült Államok Ukrajna legnagyobb támogatója, derül ki a németországi Kielben található Világgazdasági Intézet (IWF) folyamatosan frissülő adatbázisából.
Eszerint január közepéig Washington 73,2 milliárd euró (28 ezer milliárd forint) értékű segítséget ajánlott fel az Oroszország által egy évvel ezelőtt megtámadott országnak.
Az Európai Unió és az EU-tagországok ennél kevesebbel, összesen 54,9 milliárd euróval (21 ezer milliárd forint) segítették vagy segítik keleti szomszédunkat, ezen belül 35 milliárd eurót az uniós intézmények biztosítottak vagy biztosítanak. (A statisztika a hivatalos ígéretek alapján készült, de azok megvalósulását nem követte – a szerk.)
A washingtoni szál
Az Egyesült Államok a katonai, a pénzügyi és a humanitárius segítségnyújtás mértékét tekintve is vezet. A támogatás legnagyobb része katonai, átszámítva mintegy 44 milliárd eurót tesz ki, míg a pénzügyi támogatás 25,1, a humanitárius támogatás pedig 3,7 milliárd euróra rúg.
Ezek az összegek a jövőben nyilván növekedni fognak – a Fehér Ház már jelezte, hogy addig folytatja Ukrajna támogatását, ameddig szükséges.
Hétfőn Joe Biden amerikai elnök váratlan kijevi látogatásán például újabb, mintegy 500 millió dollár értékű katonai támogatást jelentett be, amely többek között tüzérségi lőszereket, tankelhárító rendszereket és légvédelmi radarokat tartalmaz.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint tárgyaltak hosszú hatótávolságú rakéták szállításáról is.
Sőt, az amerikai haderő gyakorlatilag részesévé vált az ukrán rakétatámadásoknak azáltal, hogy segít meghatározni az orosz célpontok koordinátáit. Erre azon támadások többségénél kerül sor, amelyeknél fejlett amerikai rakétarendszereket használnak. Ennek során az amerikai vagy szövetséges erők rendelkezésre bocsátják vagy megerősítik a célpontok koordinátáit az ukránok számára, állította az általában jól értesült Washington Post.
Ugyanakkor az amerikai támogatásnak is vannak határai: vadászgépeket például az ukrán elnök kérése ellenére sem kíván adni Washington. Joe Biden az F16-osok szállítására vonatkozó kérdésre egyértelmű nemmel válaszolt január végén. Ez ugyanis a félelmek szerint eszkalálná a konfliktust, és egy NATO-Oroszország háborúhoz vezetne.
Brit milliárdok
Ha országonként nézzük a rangsort, akkor az Egyesült Államok toronymagasan vezet a támogatás mértékét tekintve: a második helyen álló Egyesült Királyság „mindössze” 8,3 milliárd euróval „segítette ki” Ukrajnát, ami az amerikai támogatás mintegy tizede.
A brit segítségnyújtás legnagyobb része, 4,9 milliárd euró szintén katonai jellegű. A pénzügyi segítség 3 milliárd, a humanitárius pedig 400 millió eurót tesz ki.
Rishi Sunak brit kormányfő szintén a támogatás fokozását helyezte kilátásba a hétvégén, az 59. Müncheni Biztonsági Konferencián. Szerinte a világon elsőként országa fog majd hosszabb hatótávolságú fegyvereket szállítani az ukrán hadseregnek. Jelezte azt is, hogy Ukrajnának még több tüzérségi eszközre, páncélozott járműre és a legfejlettebb légvédelmi rendszerekre van szüksége. Reményei szerint mindezzel döntő hadszíntéri fölényt érhet el Ukrajna, és ezzel megnyerheti a háborút.
Saját vadászgépek átadásától ugyanakkor Nagy-Britannia is ódzkodik arra hivatkozva, hogy azokat úgysem tudná a közeljövőben használni Ukrajna a hosszú kiképzési idő és a jelentős háttértámogatás szükségessége miatt.
Sunak ugyanakkor nyitva hagyott egy kiskaput: kormánya kész technikailag támogatni bármely olyan országot, amely azonnal képes vadászgépeket biztosítani Ukrajnának.
Óvatos németek
Kijev harmadik legnagyobb segítője Németország, amely 6,2 milliárd euró értékben ajánlott fel támogatást az elmúlt egy évben. Ennek legjelentősebb része humanitárius (2,5 milliárd euró) és katonai (2,4 milliárd euró), míg a pénzügyi segítségnyújtás 1,3 milliárd eurót tesz ki.
A német kormány legutóbb a Leopard-páncélosok körüli huzavonával került be a hírekbe, amelyek szállítását Olaf Scholz kancellár végül több hónapos megfontolás után engedélyezte.
Németország első lépésben 14 darab Leopardot ad majd Kijevnek munícióval együtt, valamint kiképzi az ukrán katonákat a használatukra.
Scholz szerint a döntés követi azt az eddigi elvet, miszerint erejükhöz mérten támogatják Ukrajnát, valamint nemzetközi szintű "szoros egyeztetés és koordináció után" cselekednek. Ezzel párhuzamosan ugyanis az Egyesült Államok mintegy 30 Abrams, Nagy-Britannia pedig 14 Challenger 2 harckocsit küld majd az ukrán hadseregnek.
A vadászgépek szállítása azonban a német kancellár számára is vörös vonalat jelent. Egy január végi interjúban ő is kijelentette, hogy nem fognak harci repülőgépeket (sem szárazföldi erőket) Ukrajnába küldeni az eszkaláció veszélye miatt.
„Annak a német kancellárnak, aki komolyan veszi hivatali esküjét, mindent meg kell tennie azért, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborújából ne legyen Oroszország és a NATO közötti háború (…) Nincs háború a NATO és Oroszország között. Egy ilyen eszkalációt nem fogunk megengedni” – fogalmazott.
Keményvonalas lengyelek
Ami a támogatók további sorrendjét illeti, a német kutatóintézet kimutatása szerint a negyedik helyen Kanada áll 4 milliárd euró értékű segítséggel. Ennek nagy része (2,4 milliárd euró) pénzügyi jellegű, míg a katonai rész 1,3, a humanitárius rész pedig 300 millió eurót tesz ki.
A top 5-be még Lengyelország fért be 3,6 milliárd euróval. Varsó nagyrészt katonai támogatást nyújt Ukrajnának (2,4 milliárd euró), a pénzügyi segítség csaknem egymilliárd euró, a humanitárius rész pedig 200 millió euró. Németország mellett "egyébként" Lengyelország fogadta be a legtöbb ukrán menekültet, az Európai Tanács adatai szerint mintegy 960 ezret.
Katonailag Lengyelország a harmadik legnagyobb támogatója Ukrajnának az Egyesült Államok és Nagy-Britannia után.
Ennek hátterében az áll, hogy Varsó – a balti államokkal együtt – a NATO radikálisabb szárnyához tartozik, azaz Moszkva jelentős meggyengítését és legyőzését tűzte ki célul.
„Célunk, hogy mindörökre feltartóztassuk Oroszországot. Nem szabad belemennünk kétes kompromisszumba” – mondta a Die Weltnek a lengyel külügyminisztérium egyik magasrangú diplomatája korábban.
Lengyelországot Franciaország követi a sorban, amely összességében 1,7 milliárd euró értékű segítséget ígért Ukrajnának. Mellette Hollandia (1,4 milliárd euró), Norvégia (1,2 milliárd euró), Japán (1,1 milliárd euró) és Olaszország (1 milliárd euró) fért még be a top 10-be.
Magyarország a 33. helyen áll 47 millió euróval (18 milliárd forint) a 40 országot felölelő rangsorban. Ez teljes egészében humanitárius segítséget jelent, azaz hazánk sem katonai, sem pénzügyi támogatást nem nyújt Ukrajnának a kieli intézet adatai szerint.
Buzgó baltiak
Érdekesség, hogy az országok gazdasági erejéhez mérten Ukrajna legnagyobb támogatóinak a balti államok számítanak.
A listavezető Észtország, amely GDP-jének 1,07 százalékát ajánlotta fel erre a célra az elmúlt egy évben, majd Lettország (0,98 százalék) és Litvánia (0,65 százalék) jön a sorban.
Lengyelország a negyedik helyen áll (0,63 százalék), míg az USA mindössze ötödik (0,37).
Magyarország ebből a szempontból is a lista hátsó felében, a 28. helyen található: a GDP 0,03 százalékának megfelelő értékű segítséget nyújtott vagy nyújt Ukrajnának.
Összességében a humanitárius támogatás a háború kezdete óta körülbelül azonos szinten maradt, miközben a katonai és a pénzügyi segítségnyújtás mértéke növekedett.
„Ukrajna támogatását tekintve az amerikaiak diktálják a tempót. Érdekes az európaiak habozása a háború első évében különösen azért, mert a pénzügyi források gyorsan mobilizálhatók” – mondta Christoph Trebesch, az IFW kutatási központjának igazgatója.
Az intézet a rangsort azon ígéretek alapján állította össze, amelyeket az egyes kormányok 2022. január 24. és 2023. január 15. között tettek az ukrán kormánynak.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 506,07 pontos, 0,69 százalékos emelkedéssel 74 343,85 ponton zárt kedden. 
