“Helyt állunk, harcolunk és győzni fogunk. Mert egységesek vagyunk. Ukrajna, Amerika és az egész szabad világ” – jelentette ki Volodimir Zelenszkij még tavaly karácsony előtt Washingtonban, az amerikai Kongresszusban.
Vörös vonalak
Bár Ukrajnát valóban számos nagyhatalom támogatja pénzzel, fegyverekkel és a menekültek befogadásával, minden jel szerint ennek a segítségnek is van egy határa.
A napokban például az amerikai, a brit és a német kormány is kizárta – Kijev ismételt kérése ellenére is –, hogy vadászgépeket szállítson Ukrajnának.
Másrészt a Zelenszkij által említett „egész szabad világ” valójában nagyrészt a nyugati világot jelenti. A világ számos más nagy országa – Kína, India vagy éppen Brazília – nem része az Ukrajnát támogató koalíciónak, semleges álláspontra helyezkedik és mielőbbi béketárgyalásokat sürget.
Ezt tette például Lula da Silva brazil elnök hétfőn Olaf Scholz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Brazíliavárosban, és – arra hivatkozva, hogy a béke mellett áll – elutasította azt a kérést, hogy Brazília szállítson muníciót az ukrajnai német Gepard páncélosoknak.
Az elmúlt hetek orosz előretörését látva – Szoledár elfoglalása és Bahmut fokozódó ostroma Donyeck megyében – az ukrán elnök által vizionált győzelem messzinek tűnik, sőt, a Die Welt aktuális elemzése szerint szinte kizárt.
Miért nem győzhet Ukrajna?
A német lap ezt a következő okokkal indokolja:
- Az Egyesült Államok, Németország és számos más NATO-tagállam jobban fél attól, hogy a háború esetleg a szövetség területére is kiterjed, mint attól, hogy Moszkva újabb ukrán területeket foglal el és ezáltal jelent fenyegetést a Nyugat biztonságára.
A nyugati döntéshozók szerint minél halálosabb, pontosabb és nagyobb harci értékű fegyvereket szállítanak Ukrajnának, annál nagyobb a veszélye a spillover-effektusnak, tehát a tovagyűrűző hatásnak.
Tehát annak ellenére, hogy egyre több és jobb hadieszközt adnak Ukrajnának, és nemrég már harckocsik szállítására is ígéretet tettek, meghúznak bizonyos határokat (ahogy azt fent is jeleztük).
„Annak a német kancellárnak, aki komolyan veszi hivatali esküjét, mindent meg kell tennie azért, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborújából ne legyen Oroszország és a NATO közötti háború” – mondta Olaf Scholz német kancellár egy január végi interjúban. Jelezte: nem fognak se szárazföldi erőket, se harci repülőgépeket Ukrajnába küldeni.
„Nincs háború a NATO és Oroszország között. Egy ilyen eszkalációt nem fogunk megengedni” – szögezte le Olaf Scholz.
Az ukrán vezetés ugyanakkor minél jobban kitolná a nyugati támogatás határait, és médiaoffenzívát indított, hogy mégis vadászgépekhez jusson.
„Kihasználva azt a légkört, hogy az Ukrajnának szánt, Nyugatról származó támadó nehézfegyverzet leszállításának kérdésében újabb tabu dőlt meg, Kijev intenzívebben lobbizik a harci repülőgépekért is. Az ukránok azt a benyomást próbálják kelteni, mintha ebben a kérdésben a nekik pozitív döntést a Nyugat már meghozta volna, s csupán a részletekről kellene megegyezni”, idézte a varsói Keleti Tanulmányok Központját a Válasz Online.
Ez a kampány ugyanakkor – tesszük hozzá – a vezető NATO-tagországokat aligha készteti majd döntésük megváltoztatására.
- Oroszországnak sikerült lerombolnia a kritikus infrastruktúra 60-70 százalékát Ukrajnában, és egyelőre kétséges, hogy kap-e elegendő légvédelmi eszközt (Iris-T, Nasams, Patriots) az ukrán haderő a rombolás megállítására. Ezzel szemben az orosz hadsereg még mindig óriási rakéta- és drónarzenállal rendelkezik.
Ráadásul Ukrajna egyre kevésbé lesz képes a megrongált infrastruktúra javítására, ezért várhatóan egyre nehezebben tudja majd biztosítani a lakosság és a hadiipar energiaellátását.
- Oroszország jelentős tartalékkal bír hadieszközök terén, különösen a páncélosokat tekintve. A londoni Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete (IISS) szerint több mint négyezer bevethető páncélosa van, amelyek egyrészt veszélyt jelentenek majd a német gyártású Leopard harckocsikra, másrészt lehetővé teszik offenzívák indítását.
Ukrajna még a Nyugat által ígért mintegy 130 harckocsival sem lesz képes arra, hogy sikeres ellenoffenzívát indítson például Kreminna és Zaporizzsja térségben.
- Minél tovább tart a háború, annál inkább kifogy a katonákból Ukrajna. Jelenleg már minimum a nyolcadik mozgósítási hullám van folyamatban, és – írja a Die Welt – már 60 év felettieket is kiküldenek a frontra (és Kárpátalján is egyre nagyobb erőkkel zajlik a sorozás.)
Ezzel szemben Oroszország tartalékai ebből a szempontból is jelentősek.
Hamarosan újabb 200 ezer, nyárig pedig akár 500 ezer új katonát is csatasorba állíthat (még ha a felkészültségük kérdéses is – a szerk.). Potenciálisan pedig akár 30 millió embert is képes lenne mozgósítani.
- Ukrajna gazdaságának feltámasztása az ukránok által vártnál jóval nehezebb lehet egy bécsi gazdasági kutatóintézet (WIIW) szerint. A NATO-tagság belátható időn belül kizárt, és az EU-csatlakozás is jóval több időbe telik majd, mint azt Kijev szeretné.
Az oroszok többen vannak
Amerikai lapértesülések szerint Oroszország a közelmúltbeli sikereit Donyeck megyében annak köszönheti, hogy megnövelte csapatai létszámát, és bár az ukránokhoz hasonlóan jelentős veszteségeket szenvedett el, számbeli fölényével térdre kényszeríti az ukrán erőket.
Mindezzel párhuzamosan nyugati diplomaták is egyre gyakrabban beszélnek tűzszünetről, az eszkaláció veszélyéről, valamint arról, hogy a demokratikus társadalmakon is háborús fáradtság lehet úrrá.
A Nyugat egy része hallgatólagosan még akkor is mielőbbi tűzszünetet szeretne, ha annak részeként Ukrajna újabb területi veszteségeket szenvedne el.
Ezt erősíti meg az a lapértesülés is, amely a NATO-tagországok megosztottságáról szólt: eszerint egy részük mindenképp Moszkva legyőzését, más részük ugyanakkor a háború mielőbbi befejezését szeretné akár területi kompromisszumok árán is.
Az Európai Bizottság elítélte, hogy kitiltottak öt európai tisztségviselőt az Egyesült Államokból. 
