Az nehezen vitatható, hogy katonai értelemben már régóta proxy háború zajlik a vezető NATO-tagállamok és Oroszország között, hiszen Ukrajna jelentős részben a nyugati szövetségesei által szállított fegyverekkel harcol az orosz hadsereg ellen. Egy friss sajtóértesülés szerint pedig a Nyugat már közvetlenül is segíti az ukrán haderőt.
Megadják a koordinátákat
A Washington Post szerint az Európában állomásozó amerikai haderő vagy szövetségesei a célpontok koordinátáinak meghatározásában támogatják az ukrán erőket. Erre azon támadások többségénél kerül sor, amelyeknél fejlett amerikai rakétarendszereket használnak.
Ennek során az amerikai vagy szövetséges erők rendelkezésre bocsátják vagy megerősítik a célpontok koordinátáit az ukránok számára, állítja az általában jól értesült amerikai lap forrásaira hivatkozva.
Célpontnak számítanak például fegyverraktárak vagy ukrán területen lévő orosz laktanyák.
A lapnak nyilatkozó magasrangú amerikai forrás megerősítette „az Egyesült Államok kulcsszerepét” ezekben az akciókban. Mint mondta, támogatásuk célja, hogy biztosítsák a támadások pontosságát és maximális hatékonyságát tekintettel arra, hogy csak korlátozott számban áll az ukránok rendelkezésére lövedék.
Hozzátette: az Egyesült Államok kizárólag „tanácsadó funkcióban” látja el az ukrán haderőt koordinátákkal és a célpontra vonatkozó információkkal, a támadások engedélyezését viszont nem ők végzik.
„Az ukránok felelősek azért, hogy célpontokat találjanak, prioritásokat jelöljenek ki és végül döntsenek arról, hogy mely célpontokat akarják megtámadni. Az Egyesült Államok nem engedélyez célpontokat, valamint nem vesz részt sem a célpontok kiválasztásában, sem a bevetésben” – reagált az amerikai védelmi minisztérium, a Pentagon a hírre.
Hozzátették: az elmúlt időszakban „optimalizálták az információcsere módszereit” annak érdekében, hogy Ukrajna kéréseit és támadóműveleteit gyorsabban és nagyobb mértékben tudják támogatni, írta a Washington Post.
Eszkalációtól félnek
A támogatás az ukrán hadseregnek természetesen jól jön, ugyanakkor – tesszük hozzá – tovább eszkalálhatja a konfliktust. Az, hogy az amerikai vagy a vele szövetséges erők rendszeresen segítik az ukrán haderő támadásait az orosz célpontok koordinátáinak megadásával, gyakorlatilag a harcokban való részvételt jelenti, azaz a proxy háború egyre inkább közvetlen háborúba csúszik át. Az orosz vezetés ezek után még inkább azt fogja érezni, hogy nem Ukrajnával, hanem a NATO-val áll háborúban, ami fokozhatja a válaszcsapások súlyosságát.
A NATO-Oroszország háborút ugyanakkor az észak-atlanti szövetség vezető tagállamai mindenképp el akarják kerülni. Alapvetően ez az oka annak például, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Németország elutasítja Ukrajna kérését vadászgépek szállítására.
Joe Biden amerikai elnök az F16-osok szállítására vonatkozó újságírói kérdésre egyértelmű nemmel válaszolt január végén, még ha később hozzá is fűzte, hogy továbbra is tárgyal majd Ukrajnával a hadieszközigényekről.
Olaf Scholz német kancellár egy január végi interjúban szintén kijelentette, hogy nem fognak harci repülőgépeket (sem szárazföldi erőket) Ukrajnába küldeni.
„Annak a német kancellárnak, aki komolyan veszi hivatali esküjét, mindent meg kell tennie azért, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborújából ne legyen Oroszország és a NATO közötti háború (…) Nincs háború a NATO és Oroszország között. Egy ilyen eszkalációt nem fogunk megengedni” – fogalmazott.
Az egyre értékesebb fegyverszállításokat és az ukrán támadásokhoz nyújtott konkrét támogatásokat tekintve ugyanakkor kérdéses, hogy ezt el tudják-e még kerülni.
Leopard-harckocsik szállítását egyébként végül engedélyezte a kancellár, de csak hosszas mérlegelés után. A dilemmáról itt írtunk részletesen:
Venezuelában beiktatták hivatalába pénteken a harmadik ciklusát megkezdő Nicolás Maduro elnököt, a vitatott eredményű júliusi választások hivatalos győztesét. 
