„Elfogadhatatlan” – ezzel a szövetségesek között meglehetősen erős jelzővel illette vasárnap Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a német kormány álláspontját, miszerint Berlin egyelőre nem ad Ukrajnának a világ legerősebb harckocsikajaként emlegetett Leopard 2-eseket.
Nő a nyomás
Hozzátette: Lengyelország nem fogja tétlenül nézni Ukrajna „kivérzését”, és ha a közeljövőben nem lesz egyezség Németországgal, akkor egy „kis koalíció” keretében küld majd tankokat és más katonai felszerelést Kijevnek.
„Berlinnek nem szabadna gyengítenie vagy szabotálnia más országok tevékenységét. (…) Ukrajna meg fogja nyerni ezt a háborút – Németországgal vagy nélküle” – figyelmeztetett a lengyel miniszterelnök.
Ma Morawiecki már be is jelentette, hogy Varsó engedélyt fog kérni Németországtól a Leopardok szállítására – erre azért van szükség, mert német gyártású tankról van szó.
A balti országok, amelyek a lengyelekhez hasonlóan kezdettől fogva erőteljes fellépést szorgalmaznak Oroszországgal szemben, szintén Leopard tankok szállítására szólították fel Berlint.
„Ez szükséges ahhoz, hogy megállítsuk az orosz agressziót, segítsünk Ukrajnának és gyorsan helyreállítsuk a békét Európában” – írta Edgars Rinkevics lett külügyminiszter a Twitteren. – „Németországnak mint Európa vezető hatalmának különös felelőssége van ebben a tekintetben.”
Rinkevics az uniós külügyminiszterek mai brüsszeli ülése előtt megismételte felszólítását. Szerinte nem szólnak komoly érvek a szállítás ellen.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig nemes egyszerűséggel azt üzente a német kormánynak múlt héten, hogy „ha vannak Leopardjaitok, adjátok nekünk.”
A német hadsereg több mint 500 Lepoard 2-essel rendelkezik.
Berlin azonban egyelőre a fokozódó nyomás ellenére sem hajlandó igent mondani, és még az is kétséges, hogy más országok számára engedélyezné-e a szállítást – Annalena Baerbock német külügyminiszter ma kitérő választ adott erre a kérdésre az uniós külügyminiszteri csúcs előtt. Tegnap este viszont egy interjúban azt mondta a Zöld-párti politikus, hogy ha érkezne ilyen kérés, nem állnának a szállítás útjába.
Azzal egyébként nem lehet vádolni Berlint, hogy cserben hagyja Ukrajnát, hiszen az egyik legnagyobb katonai támogatója Kijevnek a toronymagasan vezető Egyesült Államok után, Nagy-Britannia és Lengyelország mellett – az elmúlt bő egy évben 2,2 milliárd euró értékben engedélyezett hadiipari szállításokat saját kimutatása szerint.
A Leopardokra azonban mégsem akarja áldását adni – de miért nem?
Scholz: gondolkodjunk hideg fejjel
Alapvetően azért, mert ezt már olyan típusú, támadó jellegű nehézfegyvernek tekinti, amely eszkalálhatja a háborút – és ezt Olaf Scholz német kancellár mindenképp szeretné elkerülni.
Egy múlt heti interjúban a Leopardokra vonatkozó kérdésre a következőket válaszolta: „Ahogy mondtam, alaposan átgondolt és nemzetközi szinten pontosan koordinált döntéseket hozunk. Néhány napja döntöttünk 40 darab páncélozott szállító harcjármű (Marder lánctalpas) és egy Patriot-légvédelmi rendszer szállításáról.”
A német hadseregben a Mardereket „Schützenpanzer”-nak, azaz „védőpáncélos”-nak nevezik, amely elsősorban a gyalogság szállítására szolgál.
A harckocsikkal („Kampfpanzer”) kapcsolatban – ezek nagy tűzerejű páncélosok, és nem a szállítás az elsődleges feladatuk, ide tartoznak a Leopardok is – kifejtette:
„Az elmúlt 11 hónap megmutatta: okosan tesszük, ha nem hagyjuk magunkat a naponta, sőt néha óránként érkező követelések által megbolondítani.”
Szerinte a németek többsége támogatja, hogy a német kormány „megfontoltan jár el” a fegyverszállítások ügyében. Sokan aggódnak, és szeretnék, ha a kormány „megőrizné a hidegvérét”. A médiában ugyanakkor mindig csak arról van szó, hogy milyen fegyvert lehetne még szállítani.
Arra a kérdésre pedig, hogy azért nem adnak harckocsikat (tehát Leopardokat sem) Ukrajnának, mert Németország nem akar részese lenni a háborúnak, azt válaszolta:
„A NATO nem részese a háborúnak és mi sem vagyunk azok, és ennek így is kell maradnia. (…) Egy, a világpolitika szempontjából ilyen veszélyes helyzetben mindig a saját cselekvés következményeit kell szem előtt tartani és gondosan mérlegelni. Nincs abszolút igazság. Nem az a jó vezető, aki kiáll a barikádra és harcra hív fel, hanem az, aki ebben az egész világ békéjét veszélyeztető helyzetben hideg fejjel gondolkodik, és a helyes megoldást választja.”
Arról, hogy technikai szempontból mit jelentenének a nyugati páncélosok Ukrajnának, itt írtunk:
A három alapelv
Egy korábbi, decemberi lapinterjúban szintén megkérdezték a szociáldemokrata kancellárt, aki a negyedik Merkel-kormánynak a pénzügyminisztere volt, arról, hogy ad-e majd Leopardokat Németország Ukrajnának 2023-ban.
Válaszában emlékeztetett arra, hogy Németország már eddig is Ukrajna egyik legnagyobb támogatója volt katonailag, szállít neki például PzH 2000-es önjáró löveget, rakéta-sorozatvetőt, Gepard önjáró légvédelmi gépágyút és Iris-T ultramodern légvédelmi rendszert.
„Három egyértelmű alapelvet követünk. Egyrészt a lehető legjobban támogatjuk Ukrajnát. Másrészt megakadályozzuk, hogy közvetlen konfrontáció legyen a NATO és Oroszország között. Harmadrészt Németország nem fog egyedül, egyeztetés nélkül cselekedni.”
Ez „a határozott, de józan” politikájuk alapja, és ezek az alapelvek érvényesek 2023-ban is, tette hozzá.
Az eszkaláció lehetőségét jelzi Vjacseszlav Vologyinnak, az orosz parlement alsóháza elnökének vasárnapi megjegyzése is.
Szerinte „erősebb fegyverekkel való megtorláshoz”, globális katasztrófához fog vezetni, ha Ukrajnát támadófegyverekkel látják el.
Scholz szerint fontos, hogy a komoly véleménykülönbségek ellenére se szakítsák meg a párbeszédet Oroszországgal. „Ha nem beszélünk egymással, még kevésbé lesz valószínű, hogy Oroszország befejezi a háborút.”
Ezzel együtt a német-orosz kapcsolatokban alapvető fordulatot jelentett az Ukrajna elleni katonai agresszió, erről itt írtunk:
Rendkívüli időkben intézett beszédet. 
