Tavaly március után a héten ismét hivatalos látogatást tesz Lengyelországban Joe Biden. Az amerikai elnök szándékoltan egy szomorú évfordulóra időzítette útját – február 24-én lesz ugyanis egy éve annak, hogy Oroszország megindította azóta is tartó háborúját Ukrajna ellen.
A vizit célja, hogy Joe Biden „ismételten megerősítse az Egyesült Államok rendületlen támogatását" a szövetség (a NATO) biztonsága mellett, közölte a Fehér Ház az utat beharangozó washingtoni sajtótájékoztatóján.
Az amerikai elnök váratlanul már ma megkezdte európai útját: hivatalosan be nem jelentett látogatást tett Kijevben Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknél, és újabb, mintegy 500 millió dollár értékű katonai támogatást jelentett be Ukrajna számára.
Miről tárgyal Varsóban?
Holnap elsőként Andrzej Duda lengyel elnökkel tárgyal majd. A téma a két ország közötti bilaterális együttműködés, Ukrajna támogatása és a NATO elrettentő erejének fokozása lesz.
Az amerikai elnök meg fogja köszönni Dudának és a lengyeleknek az Ukrajnának juttatott 3,8 milliárd dollár értékű katonai és humanitárius támogatást, valamint több mint 1,5 millió ukrán menekült befogadását, mondta John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának koordinátora.
A találkozón szóba kerül majd Lengyelország fontos logisztikai szerepe, így az is, hogyan tud Varsó segíteni az Egyesült Államoknak a katonai és humanitárius segítség eljuttatásában, nem csak a tengerentúlról, hanem más szövetséges országokból is.
Biden megköszöni majd Dudának azt is, hogy „vendégül látják” a már megnövelt létszámú amerikai csapatokat, az állandó jelleggel ott állomásozókat és azokat is, amelyeket az európai csapaterősítés keretében küldtek Európába az orosz inváziót követően. Jelenleg 10 ezer amerikai katona van Lengyelországban, a többségük egy rotációs rendszer keretében.
Kedd este az amerikai elnök beszédet is mond majd Varsóban arról, ahogy – mint John Kirby fogalmazott – „az Egyesült Államok összefogta a világot, hogy támogassa az ukrán népet a szabadságuk és demokráciájuk védelmében.” Biden egyúttal világossá teszi, hogy kitartanak Ukrajna mellett, ameddig szükséges.
Novák Katalinnal is egyeztet
Szerdán pedig a kelet-európai NATO-tagállamokat tömörítő Bukaresti Kilencek vezetőivel találkozik majd az amerikai elnök: ehhez a csoporthoz tartozik Magyarország mellett Észtország, Lettország , Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia és Bulgária. Olyan szövetségesekről van szó, amelyek most „a kollektív védelmi vonalunk frontvonalában vannak”, fogalmazott a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának koordinátora.
A találkozón Biden megerősíti majd az Egyesült Államok „rendületlen támogatását”, és megvitatja a Kilencek vezetőivel az elmúlt egy évben a NATO megerősítésére tett lépéseket és a jövőbeni teendőket.
A 2015-ben létrejött Bukaresti Kilenceknek különböző szintű – államfői, külügyminiszteri és védelmi miniszteri – formációi vannak. Ezúttal a legmagasabb szintű formáció képviselteti magát, azaz előreláthatólag Novák Katalin köztársasági elnök tárgyal majd Joe Bidennel.
Egy erre vonatkozó újságírói kérdésre az államfő múlt héten azt mondta: tervei szerint részt vesz majd a csúcstalálkozón, ahol – mint fogalmazott – Joe Bident is tájékoztatja majd az ukrajnai háborúról és a békekötés mielőbbi szükségességéről.
Novák Katalin egyébként tavaly szeptemberben New Yorkban, az ENSZ Közgyűlés „margóján” már találkozott az amerikai elnökkel és feleségével, Jill Bidennel is.
Dupla üzenet
Ami a történések hátterét illeti, a lengyelországi vizit és az egyeztetés a keleti NATO-tagországokkal egyszerre praktikus és szimbolikus.
A Politico szerint Washington egyrészt jelezni akarja ezeknek az országoknak, hogy számít a hozzájárulásukra (a védelmi kiadások jelentős növelése már folyamatban van), és emlékeztetni akarja Vlagyimir Putyint azokra a következményekre, amelyekkel akkor szembesülne, ha a NATO területére is kiterjesztené a háborút.
A Bukaresti Kilencek persze nem teljesen egységesek: még az azonos gondolkodású országoknak is különböznek a prioritásaik eltérő földrajzi fekvésük miatt, ráadásul – írja a brüsszeli lap – „van néhány oroszbarát kívülálló”, például Magyarország, amely semmilyen fegyvert nem szállít Ukrajnának, és továbbra is fenntartja a kapcsolatot a Kremllel.
„Szerintem Magyarországon a legnagyobb probléma a vezetés retorikája, amely néha tényleg átlépi a vörös vonalat” – mondta Jan Lipavsky cseh külügyminiszter. Hozzátette ugyanakkor, hogy Magyarország teljesíti a NATO-val szembeni kötelezettségeit, és részt vesz a védelmi erőfeszítésekben.
Ezért szankciókat vezettek be.
