|
| Erdogan török elnök |
Az elmúlt hetekben Erdogan elnök dühösen ismételgette, hogy nem lesznek előrehozott választások Törökországban. Aztán szerdán bejelentette, hogy 16 hónappal az eredeti menetrend előtt, idén június 24-én elnök- és parlamenti választásokat fognak tartani. Egy évvel ezelőtt egy paraszt-hajszállal sikerült Erdogannak átnyomni népszavazással azt az alkotmány módosítást, amely szerint az ország a parlamenti rendszerről prezidenciális berendezkedésre tér át, melyben nincs miniszterelnök, a parlament hatásköreit szűkítik és az államfő nagyon széles végrehajtó jogköröket – sokak szerint egyeduralmat - kap.
Választás szükségállapotban
Ahogyan az akkori népszavazás, úgy a júniusi szavazás is rendkívüli állapot keretei között zajlik majd, amelyet a 2016 júliusi (ön)puccs óta Erdogan és iszlamista AKP pártja már hét alkalommal hosszabbított meg. Bulent Tezcan, az ország legfőbb ellenzéki pártjának, a Köztársasági Néppárt (CHP) vezetője a szükségállapot azonnali feloldására szólított föl, de az ilyen követelések AKP-t a legkisebb mértékben sem érdeklik. A közállapotokra jellemző, hogy Erdogan már második éve a világon a legtöbb újságírót tart rácsok mögött, jelenleg 73-at. A Wikipédiát – minden nyelven – már egy éve blokkolják az országban.
Az önkényes tilalmak és a közpénzek korlátlan felhasználása a kormány javára már egy éve is rendkívül egyenlőtlenné tette a küzdelmet és a folyamatos törvénymódosítások miatt a helyzet az ellenzék számára azóta csak tovább romlott. A mostani bejelentés váratlanul érte az ellenzéket, amelynek még még nincsen komolyan vehető jelöltje sem Erdogan ellenében, miközben a kurd HDP párt vezetője továbbra is börtönben sínylődik. Két hónap alatt képtelen lesz az ellenzék rendezni sorait és ütőképes jelöltet felépíteni. Az egyetlen reménysugárnak a frissen alakult IYI Párt számít, amelynek vezetője, a politikai üstökösként emelkedő Meral Aksener esetleg begyűjtheti a CHP és a HDP támogatását is Erdogan ellenében.
Nem lesz megállás?
Megfigyelők szerint Erdogan még azelőtt be akarja söpörni az új mandátumot, mielőtt a hitelekkel fűtött túlhevült gazdaság rohamos lassulásnak nem indul. Egyben maximálisan ki akarja használni azt a nacionalista, soviniszta és iszlamista hullámot, amelyet a kurdok elleni észak-szír hadjárata váltott ki támogatói körében. A török csapatok az elmúlt hetekben elfoglalták a kurd erődnek számító Afrin városát és Ankara nem is hajlandó a területet visszaszolgáltatni Aszad elnöknek, amíg egy független választás nem garantálja a szír területi egységet. Washington tehát feláldozta korábbi szövetségesét, a kurdokat Szíriában, mert senki sem vállalta fel a Fehér Házban annak az ódiumát, hogy Erdogan beváltva fenyegetését kilép a NATO-ból.
Közben az évek óta sorozatos mélypontokra zuhanó török líra 1.6 százalékot erősödött az előrehozott választások hírére. A piaci konszenzus szerint Erdogan visszavehet a növekedés fenntarthatatlan serkentéséből és egy konszolidáció veheti kezdetét. De Jan Dehn a londoni Ashmore Group feltörekvő piaci kutatója szerint a piac téved és Erdogan tovább fog radikalizálódni a de facto szultáni pozíció megszerzése után, éppen úgy, ahogyan a venezuelai Hugo Chavez és az argentin Cristina Fernandez de Kirchner is végül falnak vezette országát.
Allah kegyelméből
|
| Káncz Csaba |
Valóban, a már régóta a levegőben lógó alapkérdés az, hogy az AKP-kormányzat hova is vezeti az országot? A hivatalosan még mindig szekuláris Törökország tényleg annak a határára érkezett, hogy egy iszlamista állammá alakuljon? A 2016-os (ön)puccs óta szaporodnak a jelek, hogy a török társadalom már évek óta erőltetett iszlamizációját az Erdogan rezsim a rendkívüli állapot örve alatt felgyorsítja.
A szakrális dimenzió megerősítése már az (ön)puccs éjszakáján megkezdődött, amikor Erdogan elnök a katonai felkelés kísérletét „Allah ajándékának” nevezte. Azóta a kormánykörökben és a hozzájuk közel álló iszlamista beállítottságú médiumokban azt állítják, hogy a puccs bukása Allah segítségével történt.
Az Erdogan környezetében uralkodó állapotokat egy korábbi belügyminiszter fogalmazta meg legérzékletesebben, amikor a kormányzó párt politikai aktivistáit ezzel biztatta: „Felejtsétek el a törvénytelenségeket és haladjatok előre! Ha a törvény nem teszi lehetővé, csináljatok egy másik törvényt. Mi vagyunk az állam. A parlamenti többség nálunk van, olyan törvényt csinálunk, amilyet csak akarunk. A lényeg, hogy a nemzeti érdeket a törvény elé helyezzük.”
Káncz Csaba jegyzete.
Pam Bondit jelöli e tisztségre, miután a szexbotrányba keveredett Matt Gaetz lemondott jelöltségéről. 
