Padlógázzal a falnak - Törökország iszlamista állammá alakul

Erdogan török elnök

Az elmúlt hetekben Erdogan elnök dühösen ismételgette, hogy nem lesznek előrehozott választások Törökországban. Aztán szerdán bejelentette, hogy 16 hónappal az eredeti menetrend előtt, idén június 24-én elnök- és parlamenti választásokat fognak tartani. Egy évvel ezelőtt egy paraszt-hajszállal sikerült Erdogannak átnyomni népszavazással azt az alkotmány módosítást, amely szerint az ország a parlamenti rendszerről prezidenciális berendezkedésre tér át, melyben nincs miniszterelnök, a parlament hatásköreit szűkítik és az államfő nagyon széles végrehajtó jogköröket – sokak szerint egyeduralmat - kap.

Választás szükségállapotban

Ahogyan az akkori népszavazás, úgy a júniusi szavazás is rendkívüli állapot keretei között zajlik majd, amelyet a 2016 júliusi (ön)puccs óta Erdogan és iszlamista AKP pártja már hét alkalommal hosszabbított meg. Bulent Tezcan, az ország legfőbb ellenzéki pártjának, a Köztársasági Néppárt (CHP) vezetője a szükségállapot azonnali feloldására szólított föl, de az ilyen követelések AKP-t a legkisebb mértékben sem érdeklik. A közállapotokra jellemző, hogy Erdogan már második éve a világon a legtöbb újságírót tart rácsok mögött, jelenleg 73-at. A Wikipédiát – minden nyelven – már egy éve blokkolják az országban.

Az önkényes tilalmak és a közpénzek korlátlan felhasználása a kormány javára már egy éve is rendkívül egyenlőtlenné tette a küzdelmet és a folyamatos törvénymódosítások miatt a helyzet az ellenzék számára azóta csak tovább romlott. A mostani bejelentés váratlanul érte az ellenzéket, amelynek még még nincsen komolyan vehető jelöltje sem Erdogan ellenében, miközben a kurd HDP párt vezetője továbbra is börtönben sínylődik. Két hónap alatt képtelen lesz az ellenzék rendezni sorait és ütőképes jelöltet felépíteni. Az egyetlen reménysugárnak a frissen alakult IYI Párt számít, amelynek vezetője, a politikai üstökösként emelkedő Meral Aksener esetleg begyűjtheti a CHP és a HDP támogatását is Erdogan ellenében.

Nem lesz megállás?

Megfigyelők szerint Erdogan még azelőtt be akarja söpörni az új mandátumot, mielőtt a hitelekkel fűtött túlhevült gazdaság rohamos lassulásnak nem indul. Egyben maximálisan ki akarja használni azt a nacionalista, soviniszta és iszlamista hullámot, amelyet a kurdok elleni észak-szír hadjárata váltott ki támogatói körében. A török csapatok az elmúlt hetekben elfoglalták a kurd erődnek számító Afrin városát és Ankara nem is hajlandó a területet visszaszolgáltatni Aszad elnöknek, amíg egy független választás nem garantálja a szír területi egységet. Washington tehát feláldozta korábbi szövetségesét, a kurdokat Szíriában, mert senki sem vállalta fel a Fehér Házban annak az ódiumát, hogy Erdogan beváltva fenyegetését kilép a NATO-ból.

Közben az évek óta sorozatos mélypontokra zuhanó török líra 1.6 százalékot erősödött az előrehozott választások hírére. A piaci konszenzus szerint Erdogan visszavehet a növekedés fenntarthatatlan serkentéséből és egy konszolidáció veheti kezdetét. De Jan Dehn a londoni Ashmore Group feltörekvő piaci kutatója szerint a piac téved és Erdogan tovább fog radikalizálódni a de facto szultáni pozíció megszerzése után, éppen úgy, ahogyan a venezuelai Hugo Chavez és az argentin Cristina Fernandez de Kirchner is végül falnak vezette országát.

Allah kegyelméből

Káncz Csaba

Valóban, a már régóta a levegőben lógó alapkérdés az, hogy az AKP-kormányzat hova is vezeti az országot? A hivatalosan még mindig szekuláris Törökország tényleg annak a határára érkezett, hogy egy iszlamista állammá alakuljon? A 2016-os (ön)puccs óta szaporodnak a jelek, hogy a török társadalom már évek óta erőltetett iszlamizációját az Erdogan rezsim a rendkívüli állapot örve alatt felgyorsítja.

A szakrális dimenzió megerősítése már az (ön)puccs éjszakáján megkezdődött, amikor Erdogan elnök a katonai felkelés kísérletét „Allah ajándékának” nevezte. Azóta a kormánykörökben és a hozzájuk közel álló iszlamista beállítottságú médiumokban azt állítják, hogy a puccs bukása Allah segítségével történt.

Az Erdogan környezetében uralkodó állapotokat egy korábbi belügyminiszter fogalmazta meg legérzékletesebben, amikor a kormányzó párt politikai aktivistáit ezzel biztatta: „Felejtsétek el a törvénytelenségeket és haladjatok előre! Ha a törvény nem teszi lehetővé, csináljatok egy másik törvényt. Mi vagyunk az állam. A parlamenti többség nálunk van, olyan törvényt csinálunk, amilyet csak akarunk. A lényeg, hogy a nemzeti érdeket a törvény elé helyezzük.”

Káncz Csaba jegyzete.