Londoni pénzügyi elemzők javították a közép-európai EU-térség gazdaságaira, köztük a magyar gazdaságra szóló idei növekedési előrejelzéseiket a vártnál lényegesen jobb, kedden ismertetett első negyedévi előzetes GDP-becslések hatására. A City elemzői közössége ugyanakkor egyelőre nem számol a magyar monetáris politika szigorításával.
Még annál is jobb lett az uniós GDP-adat, mint amire korábban számítani lehetett, de hogy végzett Magyarország az EU-s mezőnyben? Kattintson ide egyet, ha megöli a kíváncsiság!
Rövid távon nagyon jók vagyunk
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzői közölték: az eddigi 3,6 százalékról 4 százalékra emelték a magyar hazai össztermék idei növekedésére adott prognózisukat, jóllehet a 2018-ra szóló, 3,5 százalékos előrejelzésüket változatlanul hagyták.
A ház szerint a piaci áras szolgáltatások teljesítményének erőteljes növekedése arra vall, hogy továbbra is robusztus ütemben nőnek a fogyasztási kiadások, amelyeknek az egyre feszesebb magyarországi munkaerő-piaci helyzet, valamint a költségvetési és a monetáris politika egyidejű ösztönző alapállása ad felhajtóerőt, az építőipar teljesítményének meredek növekedése pedig az EU-folyósítások gyorsulásának jele.
Marad a jegybanki stratégia?
A JP Morgan londoni elemzői szerint ugyanakkor valószínűtlen, hogy az erőteljes GDP-növekedés önmagában elégséges lenne a Magyar Nemzeti Bank (MNB) laza monetáris alapállásának megváltoztatásához.
A ház szerint az első negyedévi GDP-növekedési becslés, amely meghaladta az MNB várakozását is, indokolttá teszi a magyar gazdaságban még meglévő kihasználatlan kapacitások mértékéről alkotott jegybanki megítélés felülvizsgálatát, mivel valószínűsíthető, hogy a térségi gazdaságokban érvényesülő kibocsátási rés - az elért tényleges növekedés százalékos rátája a potenciális növekedéshez viszonyítva - pozitív tartományba fordult.
A JP Morgan elemzői azonban kétlik, hogy ez meggyőzi a monetáris tanácsot a lazítás szükségességéről, mivel a maginfláció továbbra is jórészt stabil, és még mindig 1 százalékponttal elmarad a jegybanki céltól, másrészt a munkáltatókat terhelő foglalkoztatási járulékok csökkentése gyengíti a minimálbérek emelésének bérköltség-emelő hatását.
Hideg fejjel
A Commerzbank - az egyik legnagyobb európai pénzügyi szolgáltató csoport - londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzői keddi helyzetértékelésükben közölték, hogy az eddigi 2,4 százalékról 3 százalékra emelték előrejelzésüket a magyar gazdaság idei növekedésére. A konszenzustól még így is elmaradó prognózist azzal indokolták, hogy az előzetes első negyedévi adatokból "elhamarkodottság" lenne egy új növekedési pályára következtetni.
A Commerzbank londoni elemzői szerint az a következtetés sem feltétlenül indokolt, hogy az egyes közép- és kelet-európai EU-gazdaságok fellendüléséhez minden esetben helyi gazdaságpolitikai tényezők adják a felhajtóerőt. Az a tény, hogy a térségi gazdaságok teljesítményének megugrása ilyen mértékben szinkronizáltnak tűnik, inkább arra vall, hogy regionális, sőt globális okok állnak a jelenség mögött, például a németországi export iránti külső kereslet formájában - érvelnek a Commerzbank elemzői.
A ház szerint a közép- és kelet-európai EU-térség stabil növekedése 2014 óta folyamatosan lefelé tereli a munkanélküliségi rátákat, és ez a bérkiáramlás valamelyes gyorsulásához, valamint a vállalatok költségérvényesítő képességének bizonyos erősödéséhez vezetett, de ettől még az alapszintű inflációs ütemek nem gyorsultak túl nagy mértékben.
Pillanatokra lesz meg a cél
Az infláció az idén rövid időre elérheti a térségi jegybankok célszintjeit, de 2018-ban várhatóan ismét lassulásnak indul, és ezzel a kilátással a monetáris politika irányítói is tisztában vannak - vélekednek a Commerzbank londoni elemzői.
A ház mindezek alapján erősen kétségesnek tartja, hogy az első negyedévi növekedési adatok önmagukban elégségesek lennének a térségi jegybankok monetáris alapállásának megváltoztatásához. Azzal számolnak, hogy az MNB is enyhítési üzemmódban marad, és folytatja nem konvencionális eszköztárának alkalmazását.
Már márciusban elkészülhet az európai uniós tervezet azokkal a központokkal kapcsolatban, amelyeket a visszaküldendő illegális bevándorlók számára alakítanának ki az EU-n kívül. 
