A júniusi felmérésből az derült ki, hogy négy pedagógus kivételével mintegy ezer tanár szerint semmilyen segítséget nem kapott a karantén alatt a digitális oktatás napi szintű megvalósításához. A felmérésből az is látszik, hogy nemcsak a rengeteg túlóra, hanem többletköltségek is terhelték a pedagógusokat: több mint 50 százalékuknak növekedtek a rezsiköltségei, s 42 százalékuknak kellett saját pénzéből beruháznia annak érdekében, hogy - a digitális oktatás követelményeihez igazodva - el tudja látni a feladatait.
A PDSZ most arra kíváncsi, hogy a védekezés szempontjából alacsonyan ellátott közoktatási intézményekben a pedagógusok – többségük épp az idősebb korosztályból -, milyen tapasztalatokat szerzett az iskolaév első hónapjában, a járvány második, még mindig felfutó hullámában.
Augusztus végén lapunknak Nagy Erzsébet pécsi pedagógus, a PDSZ tagja úgy nyilatkozott, hogy fejest kell ugraniuk anélkül, hogy tudnák, milyen mély is alattuk a víz. A nyár utolsó napjaiban még várták az állam által biztosított kézfertőtlenítőket, de a takarítószemélyzet hiánya azóta is nagy probléma egyes intézményekben. Bár most megérkezett a kormány által megrendelt több, mint 41 ezer hőmérő, egyes nagyobb iskolákban pedig még thermokapuk is az október 1-jével megkezdődött kötelező reggeli lázmérés miatt, de ezzel együtt kétségtelen: az egészségügyi, a kereskedelmi és szociális dolgozók mellett a pedagógusoké az egyik legveszélyeztetettebb szakma a koronavírus idején.
Közben csütörtökön egy nyilvános szakmai online beszélgetésen megkongatták a vészharangot. Tordai Dániel házi gyermekorvos például kijelentette: a lázméréssel azt lehet kizárni, hogy valaki betegen menjen az iskolába, nem pedig azt, hogy koronavírust vigyen be, szerinte ezzel a módszerrel nem lehet kizárni a közösségekből a vírust. Jakab Ferenc virológus hozzátette: amíg a mérésre fognak várni a gyerekek kint és ott fognak tolongani, simán megfertőzhetik egymást.
A PDSZ arra bíztatja a pedagógusokat: töltsék ki az újabb kérdőívet, hogy reális képet kaphassanak országos szinten arról, milyen az élet a második hullám tetőzése előtt a magyar köznevelési intézményekben. Ugyanis folyamatosan érkeznek hozzájuk üzenetek olyan iskolákról, óvodákról, amelyek lassan komoly egészségügyi kockázatot jelentenek.
A PDSZ úgy látja, hogy jelenleg két álláspont tartja magát hazánkban: az egyik szerint a felelős hatóságok kézben tartják a helyzetet, nem lesz baj, vagy ha mégis, arra is fel vagyunk készülve. A másik szerint a felelős szervek nyugalma valójában nem profizmust, hanem káoszt és inkompetenciát rejt, és csak a jószerencsében bíznak a saját szakértelmük helyett. A saját munkahelyeinken szerzett tapasztalataink és a hozzánk érkező üzenetek ez utóbbit látszanak igazolni.
A kérdőív a szokásos adatokon túl (milyen típusú intézmény, melyik megyében található, kor, nem, iskola és kollektíva nagysága), olyan kérdéseket tesz fel, mint:
- a tanulók létszáma, akikkel Ön átlagosan 15 percnél tovább tartózkodik egy légtérben
- milyen óvintézkedések történtek az intézményében (tömeges tesztelés, védőfelszerelések biztosítása, fertőzésgyanús esetek elkülönítése, karantén, tanítási szünet, digitális oktatás elrendelése, stb.)
- a járvány alatt hogyan változott az elrendelt helyettesítési órák száma
- előfordult-e szeptember 1-jétől COVID-dal fertőzött tanuló vagy pedagógus az intézményben
- biztosítottnak látja-e a biztonságos és egészséges munkavégzés feltételeit
- tart-e attól, hogy megbetegszik
- hogyan oldják meg a fertőtlenítést (takarító személyzet, pedagógusok, gyermekek)
- kifizetik-e a helyettesítést, ha négy napon belül rendelik el, ami a munka törvénykönyve szerint kötelezően kifizetendő
- ha karanténba kellett vonulnia, mekkora táppénzt kapott
- vagy hogy értékelje a kormány járványügyi intézkedéseit
A PDSZ arról tájékoztatta lapunkat, hogy a mai napon meghaladta az 1300 főt, akik kitöltötték a kérdőívet. A válaszokból készített listát a Blikk, a legkirívóbbak közül szemezgettünk:
- Egyesek eltitkolják a pozitív tesztjeiket
- Kicsik a termek, kb. 20 főnek kényelmesek, így a szociális távolságtartás egyáltalán nem megoldható a 28 fős osztályoknak
- Saját pénzből veszem a kéz-és feluletfertőtlenítő 80 százalékát, mivel nem vagyok ofő, nincs támogató osztálypénz sem az én termemre.
- Nem minősül szoros kontaktnak a tanár, így nem tesztelik, nem megy karanténba. A fertőzést továbbviszi még 8-10 osztályba, a tanáriba, stb. A gyanús gyerekeket sem tesztelik, max ha szülő orvoshoz viszi. Ha pozitív az osztálytárs, adott osztály karanténba kerül, de egy csomó osztály keveredik, vannak csoportösszevonások is!
- Közel 64 évesen, általános iskolában, két 26 fős második osztályban dolgozom heti 26 órában, + benntartózkodás. Tömeg a teremben, tömeg a folyosókon, ebédlőben, udvaron (és jön az esős idő...) lehetetlen a távolságtartás, veszélyeztetve érzem magam,
- Csak folyosói pletykákból tudjuk, hogy ismét beteg lett valaki, és rémisztő, hogy a fiatalokat nem lehet rávenni, hogy viseljék a maszkot, és az is, hogy nem tehetem kötelezővé, pedig egy gimnazista kibírná.
- A bolti eladó is nagyobb biztonságban van, mert ott kötelező a maszkviselés
- Teljes a bizonytalanság, idegesek, ingerlékenyek, fáradtak vagyunk
- Az óvodákban nem lehet megoldani a közvetlen kontaktus elkerülését... A gyerekek altatása alatt is egymást érik az ágyak...
- A tesztelés egy kálvária. Nem készül el időben, nem tájékoztatnak az eredményről, nyomozni kell utána.Minden felelősség ránk tolva, teljes káosz, a szülők azt gondolják, mi beszélünk össze- vissza, az intézkedések reakcióit mi kapjuk, így a megítélésünk tovább romlik.
- Abszurd, hogy az udvaron a takarító nénink vigyázza az elkülönített gyanús eseteket, amíg nem jön a szülő/védőnő. Most még jó az idő... de ha esik, a folyosón ültetjük őket a sarkokba???
Rendkívüli szünetet szeptember 28-án az óvodák csupán fél százalékában - 2947 óvodai feladatellátási helyből 17-ben -, a 3079 iskolából pedig csak 7 helyen hirdettek meg, tantermen kívüli, digitális munkarendet 118 intézményben rendeltek el, azaz akkor még az iskolák négy százaléka volt érintett. Az operatív törzs pénteki tájékoztatóján Dr. Müller Cecília arról számolt be, hogy jelenleg 33 óvódában és 6 iskolában van rendkívüli szünet, 121 osztályban és 5 iskolában van digitális munkarend.
A Nemzeti Választási Iroda befejezte az összesítést. 
