Bár egyes szakértők szeptember végére jósolják a második hullám tetőzését, Orbán Viktor miniszterelnök múlt hét pénteken a Kossuth rádióban arról tájékoztatta a közvéleményt, hogy csak október 1-jétől lesz kötelező az iskolákba érkezés előtt a gyerekek (és tanárok) lázmérése.
Abból kiindulva, hogy a lélegeztetőgépeket külföldi beszállítóktól rendelte meg a Külügyminisztérium, a hőmérőkre vonatkozó kérdéseinket is nekik küldtük meg. Nevezetesen, hogy külföldi vagy belföldi beszállítóval szerződik-e a kormány, esetleg mindkettővel, valamint, hogy hány darabot rendelnek, és milyen áron. A Külügyminisztérium továbbította levelünket az Emberi Erőforrások Minisztériumához, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy
„számos intézményben eddig is mértek lázat, ezt terjeszti ki a kormány október 1-jétől, erre azonban az intézményeknek felkészülési időre van szükségük.” Hozzátették: „Lázméréshez szükséges eszközöket központilag is fogunk biztosítani az intézményeknek”.
A legolcsóbbal számolva ennyi
A Magyarországon működő iskolák számából és a patikákban, illetve webshopokban kapható érintésmentes hőmérők összevetésével próbáltuk kikalkulálni, mekkora költséget jelenthet mindez. Először a hőmérő-piacon található legolcsóbb, 9 900 forintos árral számoltunk, aztán megnéztük, hogy az 15 000 forintos átlagárral mennyibe kerül a projekt.
Az eduline.hu szerint a 2018/19-es tanévben:
- 3575 darab általános iskola működött, ennek nagy része (2879) állami fenntartásban.
- Szakközépiskolából 514 működött, 377 állami, 78 egyházi/felekezeti és 59 egyéb fenntartásban.
- Szakgimnáziumból összesen 714 volt, ebből 497 állami, 121 egyházi/felekezeti és 96 egyéb fenntartásban.
- A gimnáziumok 866 feladatellátási helyen működtek 324 állami, 234 egyházi/felekezeti és 308 egyéb fenntartásban.
- 64 felsőoktatási intézmény (az Oktatási Hivatal szerint 15 db állami, 14 db nem állami, 4 db állami és 6 db nem állami alkalmazott tudományok egyeteme, 1 db állami főiskola, 24 db nem állami főiskola).
Megkérdeztük az Alapítványi és Magániskolák Egyesületét, hogy van-e információjuk arról, a kormány a nem állami iskoláknak is biztosít-e hőmérőt, de ők egyelőre semmilyen tájékoztatást nem kaptak erről.
„Tanévkezdéskor mi is kaptunk abból a fertőtlenítőszerből, amit az állam biztosított. Talán ebből arra lehet következtetni, hogy akkor hőmérőből is kapnak a magániskolák” – mondja Rab András, a Dunakanyar Alternatív Magániskola alapítója és programvezetője.
Hozzáteszi: ők már szeptember 1-jétől egy saját zsebből vásárolt 25 ezer forintos darabbal mérnek. Nekik elég egy, de ezer fős intézménynél biztosan több szükséges.
Ezért az EMMI-nek küldött pótkérdésünk arra vonatkozott, hogy mely iskoláknak jár majd a hőmérő, gyors viszont-válaszukban tisztába is tették mindezt:
"a beszerzések intézményfenntartótól függetlenül történnek". Tehát mind állami, mind magániskolákba jut a hőmérőkből.
Ennek fényében 1 darab legolcsóbb hőmérővel számolva az 5019 intézménynek 49 688 100 forintba, az átlagáras 15 000 forinttal kalkulálva pedig 75 285 000 forint a hőmérő-projekt.
Az óvódák nem kapnak?
Bár a múlt heti bejelentés nem szólt az óvódákról külön, ott is nagyon fontos lenne a hőmérők alkalmazása.
A 2018/2019-es tanévben összesen 4598 óvoda működött Magyarországon, ebből 3894 állami, 362 egyházi, felekezeti és 342 egyéb, azaz magán, külföldi vagy alapítványi fenntartásban.
Ha a kormány úgy dönt, hogy itt is biztosítja a hőmérőket, akkor a legolcsóbb eszközzel számolva további 45 520 200 forinttal növeli meg a büdzsét, a 15 000 forintos átlagárral számolva pedig 68 970 000 forinttal.
Tekintettel a nagy mennyiségű megrendelésre, biztos engedményt is kap majd a kormány a tömeges hőmérők vásárlására. Azt, hogy ezt belföldi vagy külföldi beszállítónál próbálja érvényesíteni, nem lehet még tudni, de a lélegeztetőgépekkel történt esetből okulva talán most árérzékenyebben jár majd el.
Maruzsa Zoltán, az EMMI köznevelési államtitkára arról beszélt kedd reggel a Kossuth Rádióban, hogy ahol nagy a létszám, ott akár hőkamerák elhelyezése is indokolt, ami jócskán megdobja akkor még a költségeket.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
