Az amerikai politikai-üzleti napilap arról számolt be bennfentes tisztségviselőkre hivatkozva, hogy ez valószínűleg jelentősen megnehezíti a jövőben az Egyesült Államok afganisztáni terrorellenes műveleteit, a pilóta nélküli repülőgépek térségbeli bevetését.
Mint írták, a tárgyalás ezen, eddig a nyilvánosság előtt ismeretlen része jól jelzi, hogy Moszkvának fontosabb a befolyási övezetének megőrzése, mint az együttműködés erősítése az új amerikai elnökkel az afgán helyzet ügyében.
"Az oroszoknak nem érdeke, hogy az Egyesült Államok ismét ott legyen" - mondta Paul Goble, az amerikai külügyminisztérium korábbi szakértője.
Így, hogy nem létesíthet támaszpontot Üzbegisztánban, Kirgizisztánban vagy Tádzsikisztánban, az Egyesült Államok kénytelen lesz a messzebb található, például katari bázisait, valamint az Indiai-óceánon állomásozó repülőgéphordozóit használni, amennyiben légicsapást kíván mérni afganisztáni célpontokra. A nagy távolság azonban jelentősen korlátozza a drónok vagy harci repülőgépek bevethetőségét.
A WSJ értesülései szerint Putyin ennek ellenére azt mondta a genfi csúcstalálkozón Bidennek, hogy Oroszország, valamint Kína is ellenezné az amerikai hadsereg bármifajta szerepvállalását Közép-Ázsiában. Egy magas rangú washingtoni illetékes ugyanakkor közölte, az orosz államfő annak ellenére hangsúlyozta ezt, hogy amerikai hivatali partnere nem kérte ehhez a támogatását.
"Nem látjuk be, hogy az amerikai hadsereg közép-ázsiai jelenlétének bármilyen formája hogyan is erősíthetné az érintett országok és/vagy szomszédjaik biztonságát. Ez semmiképp nem lenne érdekében Oroszországnak" - írta az újság megkeresésére csütörtökön Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes, és hozzátette, a Kreml ezzel kapcsolatos álláspontja az utóbbi napok afganisztáni fejleményeivel sem változott.
Az afganisztáni háború kezdeti fázisában az Egyesült Államok üzbegisztáni és kirgizisztáni támaszpontokat is használt, mára azonban mindkét országból kivonult.
A The Wall Street Journal kiemelte: bár Oroszország jelentős befolyással rendelkezik Közép-Ázsiában, nem feltétlenül Moszkva diktál minden térségbeli fővárosban.
Az iszlamista tálib lázadók előretörése és későbbi hatalomátvétele meglehetősen felértékelte az együttműködés fontosságát a régió országaival, miután sokak szerint komoly esély van rá, hogy előbb-utóbb ismét megjelennek Afganisztánban különböző nemzetközi terrorszervezetek.
Sulyok Tamás szeretné, ha mihamarabb eljönne hazánkba XIV. Leó. 
