Putyin trójai falova Budapesten? Mindent tagad az orosz kémvádak főszereplője

Nyikolaj Koszov (MTI Fotó: Kovács Tamás)

A moszkvai központú Nemzetközi Beruházási Bank Budapestre költözése nyugaton sokakban megcsörgette a vészcsengőt. Cikkünkből kiderült, hogy az IIB-nek a magyar állam bérel majd irodát, székházukba rendőr sem léphet be, és minden vezetője – így az elnök, Nyikolaj Koszov – diplomáciai mentességet élvez.

Miért fontos ez?

Nyikolaj Koszov nem akármilyen családból származik, ahogy azt Káncz Csaba külpolitikai szakértőnk korábban megírta, anyja az a Jelena Koszova, aki az ENSZ-nek dolgozva kettős életet élt és aktívan vett részt amerikai katonai titkok megszerzésében, különös tekintettel az atombombára. Apja pedig Nyikolaj Koszov vezérőrnagy volt, akit később kineveztek a KGB magyarországi főnökévé, így a család 12 évig élt a magyar fővárosban.

Putyin trójai falova

Ennek fényében nem csoda, hogy sokan bírálják a Nemzetközi Beruházási Bank Budapestre költöztetését, Gurmai Zita ellenzéki képviselő például egészen egyszerűen „Putyin trójai falovának” nevezte az intézményt.

Koszov mindent tagad

Nyikolaj Koszov a Financial Timesnak adott interjújában „fekete propagandának” nevezte az IIB költözésével szembeni kifogásokat, a kritizálókat pedig tudatlannak. Mint mondta:

„A bank nem áll sem az orosz titkosszolgálatok, sem az EU, sem a NATO befolyása alatt. Oroszországban van egy mondás, miszerint a fiú nem felelős a szüleiért.”

Megfigyelők szerint az is lehetséges, hogy Orbánék alternatív finanszírozási forrásokat keresnek arra az esetre, hogyha az Európai Unió tényleg a jogállamisághoz köti az uniós pénzek kifizetését, ahogy azt korábban például Manfred Weber is említette.

Mire adott pénzt az IIB?

Koszov szerint az IIB a politikán kívül működik, és nem elég nagy ahhoz, hogy az igazán komoly üzleteket finanszírozza – az orosz bank 1,3 milliárd eurónyi eszközzel működik szemben az EBRD 41,4 milliárdjával. Éppen a pénzintézet relatíve kis mérete keltette fel a kritikusok figyelmét, különösen annak fényében, hogy a Krím megszállása miatti pénzügyi és gazdasági szankciók továbbra is érvényben vannak Oroszországgal szemben az IIB Budapestre költözése idején.

A bank vezérigazgatója szerint a kereskedelmi bankok vonakodása attól, hogy a kis- és középvállalkozásoknak kölcsönöket nyújtsanak nyitotta meg a teret az IIB előtt. Jelenleg is folyamatban lévő projektjeik közt van egyebek mellett egy libamájfeldolgozó Magyarországon, és egy szlovák kisváros átalakítása. Emellett nem szabad elfelejteni, hogy az IIB kölcsönöket nyújtott a MOL-nak (20 millió euró), és a MET-nek (15 millió euró).

A Nemzetközi Beruházási Bank komoly ígéreteket kapott Orbán Viktortól a Budapestre költözés előtt, így például a korábban is említett diplomáciai mentességet, államilag bérelt irodát is. De Nyikolaj Koszov erről a FT-nak úgy fogalmazott, hogy:

„Nem kaptunk olyan kiváltságot vagy immunitást, amit bármilyen más ENSZ által elismert szervezet nem kapott volna meg.”

Kis szovjet történelem

Az 1970-ben alapított Nemzetközi Beruházási Bank a szovjet vezetésű gazdasági blokk pénzügyi ügynöksége volt. A Szovjetunió összeomlása után lényegében bedőlt, egészen 2012-ig Oroszország tartotta lélegeztetőgépen, amikor felfogadták Koszovot azért, hogy tegye újból sikeressé.

Az IIB kilenc részvényese közt ott van Magyarország mellett Románia, Bulgária, Vietnám, és Kuba is, valamint természetesen Oroszország is. Együtt az uniós tagállamok részesedése a legnagyobb, ám Oroszország a legnagyobb önálló részvényes. Orbán Viktor első miniszterelnökségekor kiléptette Magyarországot az IIB-ből, ám az, hogy most mégis a visszatérés mellett döntött, Koszov szerint csak azt bizonyítja, hogy „ő az első, aki látja a változást.”