Csak a nagyvállalati szektornak jelent érezhető könnyebbséget a kormány javaslata, amely révén jövőre egységesen 9 százalékra mérséklődik a társasági nyereségadó, míg a kisebb vállalkozások nem lesznek képesek kigazdálkodni a kötelező béremelést - közölte a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) hétfőn az MTI-vel.
Mi lesz a kkv szektorral
Az MNKSZ úgy véli, bár ez a lépés jelentősen növelheti Magyarország versenyképességét más országokkal szemben, az intézkedés csak az 500 millió forintnál nagyobb eredményt elérő vállalatokat érinti pozitívan, ahol idén még 19 százalékos a társasági nyereségadó. A kis- és közepes vállalkozásokra (kkv), amelyekre 10 százalékos nyereségadó vonatkozik, a kormány intézkedése révén csupán 1 százalékpontos csökkenés vonatkozna - tették hozzá.
Az MNKSZ ezért úgy véli, hogy a kormány által javasolt 4 százalékpontos munkáltatói járulékcsökkentés és a nyereségadó mérséklése nem képes érzékelhetően segíteni a vállalkozásokat a kötelező béremelés kigazdálkodásában.
A járulékcsökkentésekről és béremelésről szóló cikkeinket itt olvashatja >>>
Túlélésért küzdenek?
Kiemelték: a tervezett 15 százalékos minimálbér és 25 százalékos szakmunkás garantált bérminimum emelést és a bérstruktúrára gyakorolt hatásait képtelenek előteremteni azok a vállalkozások, amelyek tevékenységüket nem az ország prosperáló részein folytatják, illetve a feketegazdaságban tevékenykedő piaci szereplőkkel kénytelenek nap mint nap versenyezni.
A szövetség ezért arra kéri a kormányt, hogy a 2017-es bérek és bérterhek érdekegyeztetési folyamatába vonja be az MNKSZ-t és a kkv-szektor más civil szervezeteit, mert szerintük a kormány béremelési javaslata ellehetetleníti a magyar vállalkozásokat és csak a nagyvállalatok érdekeit veszi figyelembe.
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
