Svájcban a folyamatosan növekvő kereslet miatt felértékelődő frank jelenti a legnagyobb gondot, mivel kedvezőtlen helyzetbe hozza a svájci exportőröket, ezért a Svájci Nemzeti Bank (SNB) tavaly szeptemberben 1,20-as minimális szinten határozta meg EUR/CHF árfolyam lehetséges értékét. Komoly költségek árán azóta sikerült fenntartani ezt az árfolyamot, és a frank az euróval mozog együtt.
Minden eshetőségre felkészülnek
| Brit bankok és Svájc is készül az eurózóna felbomlására, míg több nyugat-európai alapkezelő elkezdett megszabadulni euró-befektetéseitől. De készül-e Magyarország arra, hogy a görögök újra előveszik a drachmát? Simor András erről is beszélt a kamatdöntő ülés utáni sajtótájékoztatóján. Részletek >>> |
A kormány és az SNB közös munkacsoportja most számba veszi azokat a további eszközöket, melyek bevethetők a frank erősödésének megfékezésére. Ezek között felmerült a negatív kamatláb és a tőkekontroll bevezetésének lehetősége is.
Megoldás lehetne még az euró lehetséges ingadozási sávját feljebb emelni, ez azonban jelentős költséget okozna a központi banknak, hiszen eurót kellene vásárolnia és frankot eladnia nagy mennyiségben. Thomas Jordan kijelentette, hogy a nehéz körülmények ellenére a Svájci Nemzeti Bank megvédi a kitűzött 1,20 EUR/CHF árfolyamhatárt.
A negatív kamatláb kilátásba helyezése alkalmazkodik ahhoz a trendhez, hogy a befektetők nagy része a biztonság érdekében hajlandó lemondani a magas kamatokról - sőt, akár némi ráfizetést is hajlandó elviselni.
Szóba jöhet a nemzetközi tőkeáramlások korlátozása
A tőkekontroll a nemzetközi tőkeáramlások korlátozását jelenti nem csak befelé, hanem kifelé is. Jordan szerint a tőkekontroll és más, a svájci tőke ki- és beáramlást befolyásoló módszerek azonosítása azért fontos, hogy kész forgatókönyvek álljanak rendelkezésre, ha további lépések válnak szükségessé.
György László, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Pénzügyek Tanszékének munkatársa szerint ez meglehetősen szokatlan lépés napjaink fizetési mérleg liberalizációra épülő pénzügyi rendszerében, de nem példa nélküli a fejlett világban.
Szingapúrban már megoldották Svájc problémáját
György László a Privátbankár érdeklődésére elmondta: Szingapúr a délkelet-ázsiai régió pénzügyi központja, mégis sikerül azt megvalósítania, hogy a szingapúri dollárt (SGD) külföldiek ne használják tartalékvalutaként, nemzetközi fizetőeszközként. Szingapúr kicsi, nyitott, import- és exportfüggő országként 1981 óta árfolyampolitikára épülő monetáris politikát folytat. Ez azt jelenti, hogy az árfolyamon keresztül szabályozza az inflációt és a versenyképességet.
1968 óta Szingapúrban könyveléstechnikailag két különálló bankrendszer működik egymás mellett. Az SGD-ben való kereskedés reálfolyamatokhoz kapcsolódó tevékenységekre történő korlátozása kiiktatja a valutával szembeni spekulációt, és ezáltal biztosítja a monetáris politika külső hatásoktól való függetlenségét.
Lényegében a svájci monetáris politika is hasonlóra törekszik, hiszen a külföldi spekulatív tőkeáramlás hatását igyekszik gyengíteni a gazdaság védelme érdekében.
A növekvő európai bizonytalanság miatt a befektetők biztonságban akarják tudni pénzüket, ezért a magas, AAA besorolású országokba viszik tőkéjüket. Ez leszorítja a hozamokat, ahogy láttuk ezt Németországban - a múlt héten Németország zéró-kupon kötvényeket értékesített több milliárd euró értékben, így szinte ingyen finanszírozhatja államadósságát.
Klímavédelmi szempontból is hatalmas a hatás. 
