A UBS bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokra szakosodott közgazdászai pénteki elemzésükben úgy vélekedtek, minél tovább tart az ukrán belpolitikai felfordulás, annál nagyobb a kockázata a legrosszabb forgatókönyv megvalósulásának, vagyis a teljes körű fizetésimérleg-válság és az ezzel egyidejű szuverén adósságtörlesztési válság kialakulásának.
A hozzávetőleg 13,5 milliárd dolláros - a hazai össztermék (GDP) 7,7 százalékának megfelelő - államháztartási hiánnyal és a 16,1 milliárd dolláros - 9,1 százalékos GDP-arányos - folyómérleg-deficittel szemben a hivatalos devizatartalék mindössze 16 milliárd dollár. Ez azt jelenti, hogy a mostantól 2015 végéig lejáró 15,6 milliárd dollárnyi, devizában fennálló ukrán közadósság megújítása szinte lehetetlen külső segítség nélkül - hangsúlyozzák a UBS londoni elemzői.
Három héten belül másodszor gyengítették a besorolást
Gyakorlatilag ugyanerre a következtetésre jutott pénteken a Standard & Poor's hitelminősítő. A cég - amely Ukrajna hosszú futamidejű szuverén devizaadósságának eddig is mélyen spekulatív besorolását még tovább, a már rendkívüli törlesztési kockázatokra figyelmeztető "CCC" szintre rontotta - a lépéshez fűzött londoni elemzésében azt jósolta, hogy ha a 15 milliárd dollár értékűre ígért orosz pénzügyi támogatást Moszkva nem folyósítja teljes mértékben, akkor Ukrajna várhatóan nem tudja teljesíteni szuverén devizaadósság-törlesztési kötelezettségeit.
Az S&P becslése szerint az ukrán kormánynak, a jegybanknak és a Naftohaz állami gázipari cégnek együtt összesen 13 milliárd dollárnyi adósságtörlesztési kötelezettsége lesz 2014-ben.
A UBS londoni elemzői szerint ha Ukrajnában teljes körű adósságtörlesztési és fizetésimérleg-válság alakul ki, az nagy valószínűséggel negatív hatást gyakorolna a más kockázatos piacokkal kapcsolatos befektetői hangulatra is. A ház szerint ugyanakkor az átgyűrűzési potenciált korlátozza az ukrán gazdaság csekély mérete - a nominális GDP-érték mindössze 180 milliárd dollár -, valamint a külföldi befektetők alacsony tulajdonosi részaránya a szintén kisméretű ukrán adósság- és részvénypiacon.
Legfontosabbak az oroszok
A legnyilvánvalóbb kereskedelmi, pénzügyi és üzleti kapcsolat az ukrán gazdaságot a szomszédos Oroszországhoz fűzi, vagyis bármilyen járványveszély először az orosz gazdaságban jelentkezne - állapítják meg a UBS szakértői.
A Goldman Sachs bankcsoport londoni befektetési részlegének közgazdászai hangsúlyozták ugyanakkor, hogy a fő gazdasági kockázatot az egyes partnerországok bankrendszereinek ukrajnai kitettségei jelentik.
A ház szerint az EU-gazdaságok közül ez három országot érint érdemben: Magyarországot, Ausztriát és Görögországot. Ausztria és Görögország bankrendszereinek teljes potenciális kitettsége az ukrán szuverén törlesztésleállási kockázattal szemben az EAD számítási mércéjén mérve (exposure at default) viszonylag csekély, ám a magyar bankszektoré nem elhanyagolható, a magyar GDP-érték mintegy 3 százalékával egyenlő a Goldman Sachs pénteki elemzésének grafikus kimutatása szerint.
IMF és EU-s segítség jöhet
Arról eltérnek a londoni elemzői vélemények, hogy Ukrajnának milyen esélyei vannak külső finanszírozási segítségre.
A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni elemzőrészlege szerint az orosz pénzügyi segélycsomag visszavonásának megvan ugyan a kockázata, ám Ukrajna viszonylag könnyen találhatna más külső támogatási forrást.
A ház szerint ha Ukrajnában új kormány alakul, az hozzájuthatna valamilyen vészhelyzeti finanszírozáshoz a legsürgetőbb devizakötelezettségek fedezésére a válságkezelésben már most is jelentős szerepet vállaló Európai Uniótól, és még jelentősebb pénzügyi csomag lenne várható a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF).
A Bank of America-Merrill Lynch londoni elemzői szerint növekszik egy új IMF-program esélye az ukrán fizetőeszköz, a hrivnya leértékelése nyomán, és a válság lehetséges legjobb megoldását is az jelentené, ha az orosz pénzügyi segélycsomag helyébe egy IMF-program lépne, mivel ez az adósságátrendezés kockázata nélkül enyhítené a finanszírozási problémákat.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 0,33 pontos nyitás után hatalmas emelkedésbe kezdett szerdán délelőtt. 
