„Választás, államcsőd, kilépés az eurózónából, tőkekorlátozások, betétbefagyasztások, az euróra szóló követelések drachmára konvertálása, a drachma leértékelése, visszatérés a növekedés/munkahelyteremtés útjára” – így foglalta össze 140 karakterben Twitter-oldalán a híres Nouriel Roubini a Pénzügyi Szemle szerint a görög összeomlás lehetséges forgatókönyvét. Amely forgatókönyv kísértetiesen hasonlít arra, amit Argentína a 2001-ben bejelentett csőd után megélt, vagy amit a napokban a nemzetközi sajtó is felvázolt.
A görög megtakarítások már 2009 óta folyamatosan csökkennek, az utóbbi két évben a statisztikák szerint havonta 2-3 milliárd eurót tett ki a megtakarítások csökkenése, kivéve idén januárban, amikor ötmilliárdra rúgott a mínusz. Az amerikai lap szerint más európai krízisországok, mint Portugália vagy Spanyolország nem szenvednek hasonló betétkivonástól.
Az elnököt Georgios Provopoulos jegybankelnök figyelmeztette, és a német Handelsblatt szerint hozzátette, hogy a görög bankok helyzete nagyon nehéz, igen gyengék, és a következő napok a helyzet rosszabbodását hozhatják. Különböző lapok szerint attól lehet tartani, hogy pánik tör ki, megrohamozzák a bankokat, ami vagy bankcsőd-hullámot okoz, vagy a betétek befagyasztását hozhatja magával.
A bankok csődje államcsődöt okozhat, végső esetben a görög betétesek rohama a drachma újbóli bevezetését is okozhatja, a korábbi forgatókönyvekben becsülteknél is előbb. Mindez pedig annak a következménye, hogy a választásokon azok a pártok törtek előre, amelyek ellenzik a további pénzügyi segítség igénybe vételéhez szükséges reformokat, megszorításokat.
Új kormány megalakítása nem sikerült, júniusban ismét választások lesznek, de nem biztos, hogy akkor új kormányt sikerül alakítani, vagy hogy az új kormány lépéseket tesz az eurozónában maradás érdekében.
Reggel még 360-ról indult a kereskedés. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
