Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter a múlt héten eléggé engedékenyen beszélt a görögök esetleges kiválásáról az eurozónából, szerinte Európa sokkal jobban fel van erre készülve, mint két évvel ezelőtt, sokkal ellenállóbb, mint akkor volt, mérsékeltebb a többi ország felé irányuló fertőzésveszély – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Hasonlóan vélekedett a német bankszövetség elnöke is. Azóta beindult a tervezgetés az EU-ban, hogy hogyan is folyhatna le egy ilyen kiválás, amire még nem volt példa.
Fizetésképtelenség lenne napok alatt a „Grexitből”
Ha a korábban megállapodott reformokat és takarékossági intézkedéséket Görögország nem teljesítené, akkor az úgynevezett trojka (EU, EKB, IMF) előszöris leállíhatná az ezekhez kapcsolódó hitelcsomag következő, júniusban esedékes részletét. Ez azonban nem automatikus, mivel a megállapodásokban vannak mérlegelési lehetőségek, van némi játéktér is, amire a görögök alaposan spekulálnak is. Ha azonban valóban megtagadják a hitelnyújtást, Görögország napokon belül fizetésképtelenné válik.
Ez még nem feltétlenül kapcsolódik össze azzal, hogy az ország ki is váljék az euróövezetből (ez utóbbi lépést egy tréfás kedvű brókercég már elnevezte Grexitnek). Az EKB (Európai Központi Bank) tanácsának azonban rögtön le kellene állítania az összes, Görögországgal végzett finanszírozási műveletet, hiszen a görög állammal és más görög szereplőkkel szembeni követelések behajthatatlanok lennének. A lap azt írja, jegybankárok véleménye szerint ez a lépés elkerülhetetlen. Jelenleg ugyanis néhány görög bank csak azért maradt még fizetőképes, negatív saját tőkéjük ellenére, mert folyamatosan számíthattak a görög állam segítségére.
A készpénzforgalom is leállhat
Van még egy „Emergence Liquidity Assistance“ (ELA) nevű sürgősségi likviditási hitel, amelynek felfüggesztéséről az EKB tanácsa kétharmados többséggel dönthet. Itt tehát szintén van némi játéktért, de ha ez a hitel is megszűnik, akkor a görög bankok azonnal fizetésképtelenek lennének, mert a görög jegybank sem adhatna ki nekik több hitelt, sőt bankjegyeket sem szállíthatna ki a számukra. Ezzel a bankpénztáraknál és az ATM-eknél is leállna a készpénzforgalom.
Mivel ezzel gyakorlatilag az egész gazdaság megbénulna, Görögország kénytelen lenne saját fizetőeszközt bevezetni, hogy az ország működőképes maradjon. Megfelelő készpénzkészlet híján valószínűleg először csak a számlapénz-forgalmat lehetne átállítani az új devizára, a készpénzforgalom egy ideig megmaradna euróban. Az euró és az új pénz között pedig nyilván átváltási árfolyamra lenne szükség.
Nem mindegy, mennyivel értékelik le a leendő drachmát
Van még egy argentin út is, amikor a hiteleket jobban leértékelik, mint a megtakarításokat, ez azonban inszolvens, negatív saját tőkéjű bankokhoz vezet. Ennek kivédésére meg lehet engedni a pénzintézeteknek, hogy negatív saját tőkével is folytathassák tevékenységüket.
Lehman-összeomlás görög verzióban?
A Bloomberg esélylatolgató cikkében annak a veszélyét vázolja fel, hogy a Lehman Brothers 2008 őszi, a pénzügyi válságot beindító összeomlásához hasonló lavinaszerű dolog történik Görögország kiválásával, csak ezúttal az állampapírpiacon. Ennek kivédésére, megakadályozandó, hogy más országok kötvénypiacai is összeomoljanak, rendkívüli vészhiteleket és kötvényvásárlásokat remélnek az EKB-tól, valamint bankfeltőkésítést szorgalmaznak.
Mohamed El-Erian, a Pimco alapkezelő igazgatója, a világ legnagyobb kötvényalapjának kezelője is aggódik, és azt reméli, hogy egy esetleges kiválás egy csomag részeként, rendezetten történik, a piaci zavarok megelőzése érdekében.
Irakban 27 Boeing 747-es és 500 kommandós kellett hozzá
A New York Times különböző óriásbankokat és biztosítókat sorol fel – Crédit Agricole, Zurich Insurance Group, European Investment Bank -, amelyek már lázasan készítik terveiket arra az esetre, ha Görögország kiválna az eurozónából. A Financial Times viszont azt írja, hogy az eurozóna politikusai már tavaly ősszel elkészítették a vészforgatókönyveiket, amikor George Papandreou egykori miniszterelnök népszavazást javasolt az eurozóna-tagságról.
Az utóbbi lap említi azt is, hogy nagy logisztikai feladat lenne a megfelelő készpénzmennyiség biztosítása. Amikor 2003-ban Irakban lecserélték a készpénzkészletet, ehhez 27 darab Boeing 747-es repülőgép, egy rendkívül speciális brit nyomdagép, 500 kommandós és három hónap kellett.
Trump vámjai miatt szívhatták a fogukat a Teslánál. 
