A bukást állítólag az hozta, hogy nem sikerült áthidalni azt a szakadékot, amely a kiadások drasztikus visszanyesését hajlíthatatlanul követelő britek és az ennél rugalmasabb tagországok között keletkezett. Helyszíni beszámolók szerint zűrzavar volt a tárgyalások végén, mert néhány egyes küldöttség, köztük a lengyelek, állítólag még azt mondták, hogy ők még ma este is folytatnák a tárgyalásokat. Orbán Viktor tájékoztatóján nem árulta el, hogy melyik ország miatt hiúsult meg a megegyezés.
A következő egyeztetésre már csak jövőre ülnek össze az uniós vezetők. Igaz van még egy évük hogy megállapodjanak a 2014-2020-as büdzséről, viszont elegánsabb lett volna, ha egyszeri nekifutásra is sikerült volna. Ugyanakkor 2005-ben sem jutottak dűlőre az első egyeztetések alkalmával a tagállamok vezetői.
A miniszterelnök nem rondít oda, ahonnan eszik
Herman Van Rompuy még az éjjel ismertetett javaslatáról a miniszterelnök elmondta: az a megállapodás nem megállapodás, az csak előterjesztés, amely elvezethetett volna ugyan egy megállapodáshoz, de mivel nem így történt, "megszűnt létezni". Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a következő tárgyalások alapja már nem ez a dokumentum lesz, hanem egy új előterjesztés, amelynek elkészítésével az állam- és kormányfők megbízták Herman Van Rompuyt. A miniszterelnök szerint az lett volna a meglepő, ha sikerül megállapodni, mert legutóbb, amikor a hétéves költségvetésről kellett határozni, ez akkor sem sikerült elsőre.
A kormányfő az azt firtató kérdésre, hogy mely országok miatt nem jött létre a megállapodás, úgy felelt, hogy a tárgyalás részleteinek ismertetésére senki sem hatalmazta fel, "az ember nem piszkít arra az asztalra, ahonnan eszik".
Most akkor mitől menekültünk meg?
Az Európai Bizottság által készített keretköltségvetés-tervezet jelentősen, 20-30 százalékkal rövidítette volna meg a Magyarországnak járó kohéziós forrásokat. A felzárkóztatásra fordítható összeg pedig csütörtök éjszakáig minden egyes javaslattal csökkent. Magyar kormányzati tisztségviselők az elmúlt hónapokban több ízben kijelentették: ez nem elfogadható. A Van Rompuy által a csúcstalálkozó előtt tartott kétoldalú találkozók alapján készített javaslat ugyan 10,6 milliárddal emelte volna a kohéziós pénzeket és a kiadási korlátot is megemelte volna, de Magyarország még úgy is jóval kevesebb forráshoz juthatott volna, mint a jelenlegi pénzügyi periódusban.
A 15 uniós tagállamot, a többi között Magyarországot is a sorai között tudó úgynevezett kohézió barátai országcsoport, amely azzal érvelve, hogy ezek a források a növekedésösztönzés a munkahelyteremtés hatékony eszközei, a felzárkóztatási források szinten tartását vagy emelését szerette volna elérni, Orbán Viktor szerint az utolsó pillanatig összetartott, amit a kormányfő a mai magyar modern diplomáciában ritka bravúrnak nevezett. Ez a miniszterelnök szerint jó esélyeket teremt a tárgyalások folytatására nézve. A kohéziós politikát arra találták ki, hogy a szegény országok szegény régióinak a fölzárkózását elősegítsék - jelentette ki a kormányfő, majd hozzátette: véleménye szerint európai elvvel ütközik bármilyen olyan javaslat, amelyben ezek a térségek pénzt veszítenek, miközben a náluk jobb helyzetben lévő régiók nyernek.
Orbán Viktor és az uniós füstölt kolbász
Arra a kérdésére, hogy mennyire került magyar szempontból elérhető közelségbe egy esetleges megállapodás az egyeztetéseken, Orbán Viktor azt mondta: nem egyenes vonalú haladást kell elképzelni a tárgyalásokon, hanem a 27 tagország elképzelései "keresztül-kasul" szelik egymást, a tárgyalási rend pedig rendkívül szövevényes. "Ezért könnyen előfordulhat, hogy az ember úgy érzi, hogy már megcsapta az orrát a füstölt kolbász illata, és akkor az utolsó pillanatban kiderül, hogy elfogyott, mire odaér, és vissza kell állni a sor végére". "Én úgy éreztem végig, hogy biztonságban van az ország, uraltuk a helyzetet és tudtuk, hogy mi az, ami nem fogadható el semmiképpen Magyarországnak, és azt meg is akadályoztuk" - jelentette ki sajtótájékoztatóján a kormányfő.
Ez nem sok jót jelent. 
