Új generációs atomerőművel lepi meg a világot Kína

A háromilliárd jüanos, mintegy 108 milliárd forintos beruházással épülő, 200 megawatt kapacitású erőműnek a kelet-kínai tengerbe benyúló, Santung tartománybeli Rongcseng városa ad majd helyet. Az építtető és üzemeltető cég tájékoztatása szerint az építkezés már decemberben megkezdődött, a létesítmény pedig várhatóan 2017 végén lesz üzemképes.

A santungi az első nukleáris erőmű, melynek a kínai vezetés a 2011-es fukusimai katasztrófát követően zöld utat adott, a japán szerencsétlenség után ugyanis a kormány nukleáris erőmű-építési moratóriumot hirdetett. Az állami kézben lévő Huanengen túl a CNEC nukleáris mérnökségi csoport és a pekingi Csinghua Egyetem van a projekt befektetői között. Utóbbi a reaktor kifejlesztőjeként annak "rendkívül biztonságos" mivoltáról nyilatkozott a kínai sajtónak, mondván, az erőmű negyedik generációs koncepció felhasználásával épül meg, vagyis vészhelyzet esetén olvadás és jelentősebb szivárgás nélkül, gyorsan lehet lezárni azt.

A létesítmény kínai nukleáris iparnak is lökést adhat, az ugyanis nagy arányban hazai fejlesztéssel készült, sikere esetén a technológiát más országokba is exportálni lehet. Az erőművet a következő évtizedekben egy jóval nagyobb, 6,6 gigawattos kapacitású erőműkomplexummá bővítenék a beruházók, amely így az ország legnagyobb ilyen létesítménye lehet. A kelet-ázsiai országban jelenleg 15 nukleáris reaktor üzemel csaknem 13 millió kilowatt kapacitással, 26 másik pedig építés alatt áll. Egy októberi, a kínai kormány által kiadott iparági fehér könyv szerint a központ célkitűzése az, hogy az ország nukleáris erőműveinek összkapacitása az évtized közepére elérje a 40 millió kilowattot.