Ön tudja, milyen házban élt Orbán Viktor gyerekkorában, kik parkolnak meccsnapokon a felcsúti stadionnál, vagy mit mondott Soros György a bibósoknak 34 évvel ezelőtt? A New Yorker terjedelmes portrét közölt a magyar kormányfőről, amelyben politikai elemzés mellett számos, eddig kevéssé ismert információ is helyet kapott.
Forrás: New Yorker/Mike McQuade (printscreen)
„A karzaton ültem, így csak morajlást hallottam, amikor Orbán megérkezett. Késve sétált be az ülésterembe, miután Sargentini már elkezdte bemutatni a jelentését. Ötvenöt éves korára Orbán felszedett némi súlyfelesleget, amit egy visszavonult atléta relatív könnyedségével cipel magán. A haja ősz, de kisfiúsan rövidre van vágva. Sargentini szemlátomást ingerült lett, amikor megpillantotta Orbánt, és azt mondta: ’Azt hiszem, hogy meg kell állnom, és elölről kell kezdenem.’ A teremben tapsvihar csattant fel.”
Ezzel az anekdotával emlékezett vissza Elisabeth Zerofsky arra a tavaly szeptemberi napra, amikor az Európai Parlament (EP) Strassbourgban megszavazta a magyar demokrácia állapotát bíráló Sargentini-jelentést.
Az amerikai New Yorker magazin újságírója most hihetetlenül hosszú cikket közölt a magyar kormányfőről, amelyben nem csak európai összefüggésben láttatja politikai tevékenységét az EP-választások közeledtével, hanem részletes portrét is rajzol róla, valamint saját magyarországi élményeit is megosztja az olvasókkal.
Felcsúti kalandok
A szerző tavaly ősszel személyesen is ellátogatott a felcsúti stadionba, ahol „3400 ülőhely van – kétszer annyi, mint ahányan a faluban élnek”.
„Meccsnapokon a parkoló megtelik magyar oligarchák autóival, akik itt netwörkölnek, miközben Orbán Viktor feszülten figyeli a meccset, gyakran egyedül. (...) A stadiontól alig húsz méterre áll az a takaros, fehér ház csúcsos fatetővel és kis rózsakerttel, ahol Orbán tíz és tizenöt éves kora között élt.”
A szerző egy napfényes októberi délután kipróbálta az uniós támogatással épített felcsúti kisvasutat is, amelyen mindössze két útitársa volt.
Tehetséges, de szemtelen
Amellett egyébként, hogy felvázolja Orbán politikai pályájának ívét, számos apró, még itthon is kevéssé ismert információt említ meg a miniszterelnökről. Megtudhatjuk például, hogy Orbán családja „nagyon szegény volt”, eleinte még víz sem volt bekötve a felcsúti házukba, és csak 15 éves korában lett fürdőszobájuk.
A cikkből kiderül az is, hogy Orbán „kivételes diák” volt, és felvételt nyert egy tekintélyes székesfehérvári iskolába. Ugyanakkor – írja a lap – nagyon rosszul viselkedett, "szemtelen és erőszakos" volt tanáraival és apjával szemben is.
Orbán egyetemistaként tagja lett az akkori „eltérő véleményeknek” helyet biztosító Bibó István Szakkollégiumnak, amelyet 1985-ben Soros György is meglátogatott.
„Pontosan ez az, amit támogatni akarok. Az övék a legjobb küszöbön álló, fiatal generáció. Nagyon okosak, tele vannak energiával, változást akarnak”
-mondta anno Soros a szintén „bibós” Fodor Gábor visszaemlékezése szerint.
A Soros-szál
A cikk kitér arra is, hogy Orbán később a milliárdos üzletember által alapított Közép-Európa Kutatócsoportnál kezdett dolgozni, majd a szervezet ösztöndíjával tanult három hónapig Oxfordban. Ezt követően bemutatja, hogyan vezette át pártját, a Fideszt a liberálisról a jobboldalra – „arról a szakértők véleményei is megoszlanak, hogy ezt csupán stratégiai okokból tette-e”.
Zerofsky számos példával illusztrálva végigveszi azt is, hogyan építette ki és betonozta be hatalmát a kormányfő az elmúlt nyolc évben – a gazdaságon át a médián keresztül a politikáig.
„Magyarországon a jövőben is tartanak majd választásokat, Orbán ellenfelei továbbra is tüntethetnek Budapesten, a kritikus hangok továbbra is találnak majd maguknak egy szűk rést a médiában. A valódi hatalomváltás azonban egyre valószínűtlenebb”
- idézi a lap Jan-Werner Müllert, a neves amerikai egyetem, a Princeton politológusát.
Zerofsky górcső alá vette a kormány Soros-ellenes kampányát is: a milliárdos neve Magyarországon mára az állítólagos migrációs fenyegetés szinonimája lett. Eközben Soros Nyílt Társadalom Alapítványa a források kevesebb mint tíz százalékát adja olyan szervezeteknek, amelyek a migránsokat és a menekülteket támogatják.
Bármi megtörténhet
A cikkben megszólal Orbán egyik szövetségese, Steve Bannon is, aki a „Trump előtti Trumpnak” tartja a magyar miniszterelnököt. Donald Trump amerikai elnök egykori főtanácsadója szerint az EU-ban valójában a nemzetállamot ellenzők és az azt pártolók állnak szemben egymással, a harcot pedig a szavazófülkékben kell megnyerni.
„Végezetül azt szeretném mondani Önöknek, hogyha a jövőt tapogatjuk, akkor azt a mondatot kell mondanom Önöknek, ami talán kevésnek tűnik majd egy magas hivatalt betöltő embertől, hogy a jövő lényege, hogy bármi megtörténhet. És a bármit elég nehéz definiálni.”
A New Yorker cikke, amelyből ezúttal csak szemezgettünk, nyomtatott formában a magazin január 14-i számában jelenik meg Az Illiberális Állam címmel.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Szaúd-Arábia felfüggesztette egy monumentális, kocka alakú felhőkarcoló tervezett építését Rijád belvárosának egyik fejlesztési központjában, miközben újraértékeli a projekt finanszírozását és megvalósíthatóságát – mondta az ügyet ismerő négy forrás.
146 milliárd lejes (mintegy 10 948 milliárd forint) deficittel zárta a 2025-ös évet a román központi költségvetés – közölte kedden a bukaresti pénzügyminisztérium.
A magyar gazdaság 2026-ban a hároméves stagnálást követően várhatóan visszatér a növekedéshez. A GDP ütemének várható gyorsulását azonban elsősorban átmeneti tényezők hajtják: a választási fiskális ösztönzők, az alacsony infláció rövid időszaka és az új ipari kapacitások fokozatos beindulása – írja az Akcenta.
A Reuters számára összeállított adatok szerint 2025-ben négyéves csúcsra emelkedtek a német vállalatok kínai beruházásai, ami rávilágít arra, hogy Donald Trump amerikai elnök kereskedelempolitikája arra ösztönzi az iparágakat és a kormányokat, hogy máshol erősítsék üzleti kapcsolataikat.
Néhány napon belül, egészen pontosan február 1-jétől tovább szélesedhet a vámháború az Egyesült Államok és Európa között. Donald Trump amerikai elnök a Grönlanddal kapcsolatos területi és erőforrásigényeit hátráltató európai országokkal szemben 10 százalékos, pótlólagos vámokat jelentett be, amelyek adott esetben június 1-jétől még tovább emelkedhetnek. De az is könnyen elképzelhető, hogy az újabb kereskedelmi szankciókból végül semmi sem lesz.
A közgazdász, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) volt elnöke február 4-én, szerdán délután 15 óra 30 perckor lesz a vendége a Klasszis Média 6. évfolyamban járó egyórás élő adásának. Amelyben szokás szerint nemcsak mi kérdezünk, hanem ezt olvasóink is megtehetik, akár előzetesen, akár a Klasszis Média YouTube-csatornáján, illetve az Mfor és a Privátbankár Facebook-oldalán közvetített adás során.
Részesei voltunk az elkövetők oldalán is – mondta. 
