|
Februárban 76 526 fővel újabb rekordot ért el az Ausztriában legálisan dolgozó magyar állampolgárok száma, és márciusban is csak minimális mértékben csökkent ez alá, 76 495 fő volt. Az előző csúcsot júliusban érték el a magyarok, akkor 75 690-en voltak. A magyar dolgozók száma majdnem minden nyáron és télen, a két ausztriai idegenforgalmi főszezonban rekordot döntött az utóbbi években.
Egy év alatt, márciustól márciusig 6815 fő volt a növekedés, ami jóval több, mint a második helyezett románok (4562 fő) vagy a harmadik helyezett szlovákok (2558) létszámnövekedése. Bár, ha az összes jugoszláv utódállamot egyben számoljuk, akkor ők több mint 4000 fővel dolgoztak többen.
Lehet, hogy a tavalyi menekültáradat érezteti lassan a hatását: egy év alatt 2964, egy hónap alatt 569 fővel több ázsiai illetőségű személy dolgozott a szomszédoknál. Ezt sajnos nem részletezik országok szerint, de nyilván ázsiainak számítanak a szíriaiak, irakiak, afgánok is. Az afrikai vagy amerikai kontinensről érkezők száma ennek egyébként csak töredéke.
Nem veheted el a munkájuk?
Ausztriában folyik a vita arról, hogy a külföldiek elveszik-e az osztrákok munkáját és mit lehet ez ellen tenni. Az egyik, a Die Presse számára készített, széles körben idézett statisztika szerint 2013-tól 2015-ig mintegy 44 ezer fővel nőtt az Ausztriában foglalkoztatottak száma, de ezen belül 27 ezer fővel csökkent a belföldi dolgozók létszáma, így kizárólag a külföldiek adták a növekedést.
A kelet-európai országokból érkezettek, köztük a magyarok száma jó pár tízezerrel nőtt (a legjobban a románoké), a német (főleg keletnémet) dolgozóknál is jelentős volt a bővülés (11 ezerrel, 102 ezerre nőtt a számuk). A lap által idézett szakértő szerint mégsem lehet azt mondani, hogy a külföldiek elveszik a helyiek munkáját.
Egyszerűen nem vállalják
Az osztrák munkaerő-piacon ugyanis földrajzi és képzettségbeli feszültségek vannak. Míg Bécsben jelentős a munkanélküliség, addig vidéken, főleg a turizmusban munkaerő-hiány van. Idéznek olyan szállodást, aki szerint a meghirdetett állásokra szinte csak magyarok és szlovákok jelentkeznek. A turizmusban dolgozók bére alacsony és a követelmények magasak, a helyi lakosok sokszor nem is jelentkeznek.
Bulgáriából és Romániából pedig sokan jönnek olyanok , akik jól képzettek, és hajlandóak a képzettségükhöz képest alacsonyabb szintű munkákat is elvállalni. Mások nagyon alacsony bérért is hajlandóak dolgozni: az idős emberek 24 órás felügyelete az utóbbi időben sokszorosára futott fel Ausztriában, amit általában úgy végeznek, hogy két kelet-európai hölgy egymást váltja, kéthetenként. Ezért mindössze körülbelül 630 eurót kapnak havonta, amiért képtelenség osztrák lakost találni.
Az EU nem engedné
Ausztriában 2013-ban az éves átlagos bér 23 844 euró volt, a 2004-ben az EU-hoz csatlakozott országok (köztük Magyarország) polgárai viszont csak 18 614 eurót kerestek fejenként – írja a Die Presse.
Egyes politikusok azzal igyekeznek a választók kedvében járni, hogy bizonyos szakmákban megtiltanák vagy korlátoznák az EU-ból jött külföldiek munkavállalását, mint a burgenlandi Hans Niessl (SPÖ). Alois Stöger (SPÖ) szociális miniszter szerint azonban ez ellentétes lenne az európai joggal.
Egy korábbi orosz szövetségi tisztségviselőt választottak elnökké Dél-Oszétiában, a Grúziától elszakadt, Oroszország által támogatott régióban. 
