USA elnökválasztás: bukták a vitát a kispártok

Sem a Libertárius Párt, sem a Zöld Párt elnökjelöltje nem érte el a tizenöt százalékos országos támogatottságot, így nem vehetnek részt a szeptember 26-án sorra kerülő első amerikai elnökjelölti vitán.

Még van esély

Az Elnökjelölti Viták Bizottságának közlése szerint az országos felmérések szerint a demokraták elnökjelöltje, Hillary Clinton támogatottsága 43 százalékos, Donald Trump republikánus elnökjelölté 40,4 százalékos, a libertárius Gary Johnsont a szavazók 8,4 százaléka látná szívesen a Fehér Házban, míg a zöldek jelöltjének, Jill Steinnek az elfogadottsága mindössze 3,2 százalékos.

A bizottság ugyanakkor közölte, hogy a második és a harmadik elnökjelölti vita előtt ismét felmérés készül, szükség esetén pedig módosítják a vitában résztvevő jelöltek számát. Szeptember 26-án Trump és Clinton, október 4-én alelnökjelöltjeik vitáznak.

Gary Johnson közleményben tudatta, hogy nem lepi meg a döntés, mert "az elnökjelölti vitákról döntő bizottság magánszervezet, amelyet harminc évvel ezelőtt a Republikánus és a Demokrata Párt hozott létre azzal a világos céllal, hogy ellenőrzése alá vonja az egyetlen, mindenki által követhető, országosan sugárzott elnökjelölti vitákat. A szervezet alapításakor a két párt akkori vezetői meg se próbálták véka alá rejteni a tényt: nem akarják, hogy bármilyen harmadik párt befurakodjon a műsorukba".

Másképp nem megy

Johnson korábban kijelentette: ahhoz, hogy egy libertárius jelölt előrébb jusson az elnökséghez vezető úton, részt kell vennie az elnökjelölti vitákon. A Fox News Sunday nevű műsorban a múlt hónapban leszögezte azt is, hogy amennyiben nem tud egyik vitán sem részt venni, az számára a "játék végét" jelentené.

Amerikai sajtójelentések szerint Hillary Clinton kampánycsapata attól tart, hogy Johnson és Stein szavazatoktól fosztaná meg a demokrata párti elnökjelöltet. Éppen ezért erőteljes kampányba kezdett, hogy a libertárius és zöld szavazókat figyelmeztesse: voksaikkal Donald Trumpot segíthetik be a Fehér Házba.