A pénzügyminiszter hangsúlyozta: ahhoz, hogy letörjük az inflációt, tudni kell, hogy mi okozta azt. Magyarország energiakitettsége és az energiarárobbanás, a történelmi aszály és az élelmiszerárak, a bérnövekedés és a feszes munkaerőpiac, valamint az utóbbi évek fiskális és monetáris politikája mind hozzájárultak az áremelkedéshez – jelentette ki.
Utóbbiakkal kapcsolatban hozzátette: a támogató költségvetési politika célja a családok védelme és a magas foglalkoztatottság megőrzése volt a covid és a háború okozta válságban, ezt a kormány sikerrel teljesítette. Mint mondta: a stabil és kiegyensúlyozott árfolyam fontos a gazdaság számára, hozzá tud járulni a növekedéshez, a munkahelyek megőrzéséhez, ennek biztosítása a monetáris politika fontos feladata.
A pénzügyminiszter emlékeztetett: a hitelminősítők szerint a magyar gazdaság erős alapokra tud építeni a következő években. Ezek közé sorolják a stabil hazai bankrendszert, a feszes a munkaerőpiacot, a folyamatosan csökkenő államadósságot, a monetáris és fiskális politika együttműködő szigorítását, a külföldi közvetlentőke-befektetéseket, valamint a csökkenő inflációt.
Varga Mihály rögzítette: kihívásokként a hitelminősítők a még mindig magas energiafüggőséget, az orosz-ukrán háború eszkalálódását és az Európai Unióval fennálló vitát jelölték meg.
Elkötelezettek vagyunk abban, hogy idén csökkenjen a hiány – szögezte le Varga Mihály. Mint fogalmazott: jelenleg zajlik a hiánycél felülvizsgálata, emellett a kormány jövőre ragaszkodik 2,9 százalékos hiányhoz.
Hozzátette: akár folyamatban levő beruházásokat is leállíthatunk, ha a helyzet ezt kívánja.
A kormány azt is mérlegelheti, hogy amennyiben a bankoknak jelentős eredményei lesznek, akkor további adókkal javíthatja az államháztartási helyzetét, emellett mérlegelheti a kamattámogatott hitelprogramok felülvizsgálatát is – jelentette ki a tárcavezető.
A pénzügyminiszter végezetül elmondta: a magyar gazdaság előtt álló két legnagyobb hosszú távú kihívás a versenyképesség javítása, valamint a magyar kis-és középvállalatok hatékonyságának növelése.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2913,21 pontos, 2,33 százalékos emelkedéssel, 127 820,56 ponton zárt szerdán. 
