Vége a völgymenetnek – ez volt a címe a Takarékban csütörtöki elemzői háttérbeszélgetésének, amelyen Oszlay András senior elemző elmondta: a társaság szakemberei javították GDP-növekedési előrejelzésüket. Azt azért már rögtön kiemelte a szakértő: bár a 2013–as és 2014-es adat is kellemes meglepetést okozhat, a potenciális GDP-növekedés szintje, illetve a gazdaság teljesítménye nemzetközi összehasonlításban még továbbra is hagy maga után kívánnivalót.
Mélyről indult az év, de külső "segítség" nélkül növekedtünk
|
| Oszlay András egy korábbi sajtóbeszélgetésen |
A magyar gazdaság szempontjából meghatározó jellegű külső kereslet idén még nem tud jelentősebb növekedési impulzust adni a magyar gazdaságnak; a külső konjunktúra egyelőre nem támogatja a magyar számokat, ezzel dacolva azonban mégis 0,7 százalékos negyedéves GDP-növekedéssel indult az év. Oszlay András azt is elmondta: ez még akkor is jó adat, ha jelentős bázishatás (a mezőgazdaság tavalyi gyenge teljesítménye, az aszályos időjárás) is szerepet játszott benne.
A hazai bizalmi indexek mind a lakosság, mind pedig az üzleti szereplők körében javulnak, emellett a második negyedévről rendelkezésre álló konjunkturális adatok is reményre adnak okot – mondta Suppan Gergely. A kormánytól a túlzottdeficit-eljárás alóli kikerülés után a korábbinál kiszámíthatóbb gazdaságpolitikát várnak a szakemberek, bár ahogy Suppan fogalmazott, ennek épp az ellentétének voltunk szemtanúi a hét elején – utalt Varga Mihály legutóbbi intézkedéseire.
Nem a hiánycélhoz kellett az új Varga-csomag
Mivel a hiánycél nem indokolta a legújabb adóemeléseket és különadókat, a Takarékbank szakemberei szerint feltételezhető, hogy a többletforrások révén korábbi ígéreteket (pl. pedagógus-életpályamodell) teljesít a kormány. A keletkező 100-120 milliárd forintos többlet így nem javítja majd egy az egyben a fiskális egyenleget – a hiány azonban így is a GDP 2,5 százaléka lehet idén, és jövőre is meglehet a 2,7 százalékos deficit.
Bár a mezőgazdasági termelés jórészt csak áprilisban indul meg, az első negyedéves kedvező GDP-adathoz jelentősen hozzájárult ez a szektor. A növekedés másik alapja az építőipar – bár a bázis itt is nagyon mély, az Eurostat adatai alapján a magyar építőipari tevékenység jelenlegi bővülése európai viszonylatban is élenjáró.
Meglepő gazdasági növekedés lehetett a második negyedévben
|
| Suppan Gergely |
A belföldi kereslet egyelőre még nem állt talpra; ha a készletállományok korábbi masszív leépítése megfordul, és megindul az újrafeltöltés, az komoly tényező lehet a GDP növekedésében. A második negyedévben a mezőgazdaság és az építőipar mellé a GDP-növelő tényezők közé felzárkózhat a belföldi kereslet és az ipari termelés felpörgése, így komolyabb meglepetés is jöhet – véli Suppan Gergely.
egyedévről negyedévre egyre több vállalat fog bekapcsolódni a növekedésbe. Hogy ez mennyire lesz tartós, az más kérdés – tekintve hogy jelentős bázishatások vannak a képletben -, az azonban biztos, hogy növekedési pályára állt a gazdaság.
A Takarékbank ezért (0,2 százalékról) 0,7 százalékra emelte 2013-ra érvényes GDP-növekedési várakozását, 2014-es előrejelzésük 1,7 százalék (a korábbi 1,5 után).
|
| Egyre több motor kapcsolódik be |
Hogy lesznek itt beruházások?
Suppan bemutatott egy összehasonlító grafikont is, amin a GDP összetevőit hasonlította össze a válság kitörése óta eltelt években. Eszerint az export már most meghaladja a válság előtti szintet, a beruházások szintje viszont jelentősen elmarad a 2008-astól. Ez a folyamat azonban már sok éve tart, a feldolgozóiparban pedig bőven lát még potenciált a szakember. Ami igazán visszavetette az adatokat, az az állami beruházások és a lakásépítések elmaradása – ezek azonban közvetlenül nem hoznak létre új kapacitásokat, az adatok értékelésénél ezt is figyelembe kell venni.
|
| GDP-komponensek - 2008=100% |
A beruházások felpörgése rövid távon inkább az uniós finanszírozású programok idei bővülésének lehet eredménye, mint a jegybanki hitelprogramnak – ettől csak korlátozott hatást várnak a Takarékbank elemzői. A beruházásokat elsősorban a belső és külső kereslet tudná megmozdítani, ha ez kedvező irányba fejlődik, egy ősszel elinduló második jegybanki hitelprogram komoly érdeklődésre tarthatna számot a cégek részéről.
Nem szállnak el az árak az e-útdíj miatt - 4 százalék lehet a kamatpálya alja
Suppan Gergely eltúlzottnak tarja azokat a várakozásokat, amelyek 30 százalékos élelmiszerár-emelkedést jósolnak az e-útdíj miatt. Egyrészt a gazdák saját termékük szállításakor mentesülnek a teher alól, másrészt a belső kereslet ugyan valóban élénkül, ennek üteme azonban törékeny, nem teszi lehetővé, hogy a nyersanyagok, félkésztermékek szállításakor felmerülő többletköltségeket a termelők áthárítsák a fogyasztókra.
A 3 százalékos inflációs cél Suppan szerint kényelmesen tartható, az alapkamat csökkentésének végállomása 4 százaléknál lehet, amit várhatóan júliusban érünk el, és hosszabb ideig érvényben maradhat. A jövő heti kamatdöntő ülésen a szakértők az 50 bázispontos kamatvágás lehetőségét kizárják, ha a keddi ülésig újabb egetrengető változás nem áll be a nemzetközi piacokon, akkor valószínűleg újabb 25 pontos vágásra kerül sor.
| 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | 2014 | |
| GDP (%) | 0,9 | -6,8 | 1,3 | 1,6 | -1,7 | 0,7 | 1,7 |
| Lakossági fogyasztás (%) | -0,2 | -5,6 | -3,3 | 0,4 | -1,9 | 0,4 | 1,5 |
| Beruházások (%) | 2,9 | -11,1 | -9,5 | -3,6 | -3,8 | -2,8 | 1,0 |
| Infláció (%) | 6,0 | 4,2 | 4,9 | 3,9 | 5,7 | 2,0 | 2,9 |
| Munkanélküliség (%) | 7,8 | 10,0 | 11,2 | 10,9 | 10,9 | 10,8 | 10,6 |
| Államháztartás egyenlege (GDP %-a) | -3,7 | -4,6 | -4,4 | 4,2 | -2,0 | -2,5 | -2,7 |
| Államadósság (GDP %-a) | 73,0 | 79,8 | 81,8 | 81,4 | 79,2 | 78,7 | 77,5 |
