Görögország és hitelezői - az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) - hónapok óta tárgyal a reformokért cserébe pénzt kínáló megállapodásról, és nyomás egyre növekszik, mivel Görögország fizetésképtelenné válhat, ha nem kap segítséget a június 30-án lejáró nemzetközi hitelprogram keretében.
Képes és kénytelen
"Úgy hisszük, hogy képesek és kénytelenek vagyunk megoldást találni és egy héten belül megállapodást kötni" - mondta Nikosz Vucisz belügyminiszter a Skai görög televíziónak nyilatkozva. Hozzátette, hogy a kormány elhalasztja programja bizonyos részeinek megvalósítását hat hónappal, vagy talán egy évvel, "tehát kialakult valamiféle egyensúly".
|
| Janisz Varufakszi álláspontja korábban teljesen más volt. |
A miniszter azt nem részletezte, hogy a kormányzó Sziriza párt megszorításellenes programjának melyik részeit vonnák vissza, de szavaiból az derült ki, hogy a kormányban nőtt a kompromisszumkészség a választási ígéreteket illetően.
Buli az élet
Az Alekszisz Ciprasz vezette párt azzal az ígérettel került hatalomra a januárban tartott parlamenti választás után, hogy eltörli a megszorító intézkedéseket, és ennek keretében egyebek között visszaemeli korábbi szintjére a minimálbért.
A görög kormány a héten közölte, hogy reményei szerint vasárnapra dűlőre jutnak a nemzetközi hitelezőkkel, amelyek viszont egyáltalán nem derűlátóak, miután Görögország ellenáll a nyugdíjrendszer és a munkaerőpiac reformjára vonatkozó követeléseknek.
Nikosz Vucisz, aki amúgy nem tagja a hitelezőkkel tárgyaló kormányzati delegációnak, szombaton közölte, hogy bizonyos vitás kérdésekben megállapodtak, például az elsődleges költségvetési többletet illetően, de továbbra is nézeteltérések vannak az általános forgalmi adó mértékét illetően.
Repülhetnek?
A görög adósságválság beárnyékolta a világ hét legfejlettebb országát tömörítő G-7 csoport pénzügyi vezetőinek drezdai találkozóját. Az Egyesült Államok arra figyelmeztetett, hogy súlyos következményei lehetnek a világgazdaságra nézve is, ha Görögország és hitelezői nem lesznek képesek a június végi határidőig megállapodást kötni.
Jeórjiosz Sztatakisz gazdasági miniszter a Realnews című újságban szombaton megjelent nyilatkozatában leszögezte, hogy Athénnak nincs B-terve, az euróövezetben akar maradni, de egy jobban megszervezett támogatási program segítségével. Sztatakisz bízik abban, hogy az alku megköttetik. "Különben elsősorban Görögország, de az Európai Unió is ismeretlen vizekre evezik, és azt senki nem akarja" - fogalmazott.
A Görögország finanszírozásának meghosszabbításáról február 20-án kötött megállapodás alapján a görög kormánynak egyeztetnie kell részletes reformjavaslatait a nemzetközi hitelezőkkel, majd az euróövezeti pénzügyminiszteri tanácsnak is rá kell bólintania az alkura, különben nem folyósítják a nemzetközi mentőcsomagból fennmaradt utolsó, 7,2 milliárd eurós részletet a csőd szélén álló országnak.
A görög államkassza gyakorlatilag kiürült, miközben június 5. és 19. között Görögországnak négy részletben 1,5 milliárd eurót kell átutalnia a valutalapnak, június 12. és 30. között pedig 5,2 milliárd dollár értékű kincstárjegyet kell megújítania, valamint ki kell fizetnie a nyugdíjakat és közalkalmazottak bérét, ami nagyjából 2,2 milliárd eurót jelent.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza. 
