4,6 milliárddal több jut az informatikára
Az amerikai piackutató cég, az IDC becslése szerint az uniós tagság több mint 27 milliárd dollár többletforrást generál a tíz új tagállam informatikai piacán 2004 és 2013 között: Magyarországra több mint 4,6 milliárd dollár jut az összegből.
Az IDC közleménye szerint a belátható jövőben nem törik meg a fejlődés lendülete a 2004-ben csatlakozott tíz új uniós tagállam informatikai (IT) piacán, ami döntően éppen az uniós tagságnak köszönhető.
Az IDC legújabb tanulmánya szerint a közvetlen és közvetett EU-források több mint 2,2 százalékponttal növelik az IT-beszerzésekre költött éves összeget 2004 és 2013 között az érintett országokban. Ez az infrastruktúra-fejlesztésre, szoftverberuházásokra és szolgáltatás beszerzésre fordítható 27,6 milliárd dollár olyan többletforrást jelent, amely az uniós tagság nélkül nem állt volna rendelkezésre.
Az elemzés szerint a többletforrások minden országban más-más hatást fejtenek ki, mivel az üzleti környezetek sokfélék, és az egyes tagállamok informatikai fejlettsége, a vállalkozási kultúra és külföldi tőkeberuházások mértéke is eltér egymástól. Az IDC számításai szerint évente átlagosan közel 12 százalékkal bővülnek majd az IT-kiadások az EU tíz új tagállamában a 2004-gyel kezdődő évtizedben. Az összes uniós finanszírozási komponens kumulatív hatása nyomán 2013-ban 22 százalékkal többet fordíthatnak majd informatikai fejlesztésekre az új tagállamok, mint egyébként, azaz uniós tagság nélkül tehetnék. Magyarországban várhatóan 25 százalék lesz ez az uniós többlet.
Az IDC elemzése szerint a közelmúlt gazdasági mutatói meggyőzően bizonyítják, hogy az EU-tagság jót tett a tíz új tagállam gazdasági fejlődésének. Az Eurostat adatai szerint az új tagok GDP-je - Málta kivételével - a 15 régi EU-tagállam 2005-ös 1,5, illetve 2006-os 2,6 százalékos átlagát meghaladva növekszik. Észtországban és Lettországban 10 százalék feletti a GDP-növekedési üteme, amelynek alapján e két állam a világ leggyorsabban növekvő gazdaságai közé tartozik. Magyarországon 2006-ban 4 százalékkal nőtt a GDP. Az IT-piacokon még kedvezőbb volt a növekedés. A magánfelhasználók többnyire IT-eszközök vásárlására vagy bővítésére használják nagyobb vásárlóerejüket, a vállalatokra viszont nagy nyomás nehezedik, hogy a versenyben való helytállás érdekében vegyék át a nemzetközi szereplők technológiai és átláthatósági normáit.
Amerikai befektetők hozzák a pénzt Magyarországra
MTI
Az IDC közleménye szerint a belátható jövőben nem törik meg a fejlődés lendülete a 2004-ben csatlakozott tíz új uniós tagállam informatikai (IT) piacán, ami döntően éppen az uniós tagságnak köszönhető.
Az IDC legújabb tanulmánya szerint a közvetlen és közvetett EU-források több mint 2,2 százalékponttal növelik az IT-beszerzésekre költött éves összeget 2004 és 2013 között az érintett országokban. Ez az infrastruktúra-fejlesztésre, szoftverberuházásokra és szolgáltatás beszerzésre fordítható 27,6 milliárd dollár olyan többletforrást jelent, amely az uniós tagság nélkül nem állt volna rendelkezésre.
Az elemzés szerint a többletforrások minden országban más-más hatást fejtenek ki, mivel az üzleti környezetek sokfélék, és az egyes tagállamok informatikai fejlettsége, a vállalkozási kultúra és külföldi tőkeberuházások mértéke is eltér egymástól. Az IDC számításai szerint évente átlagosan közel 12 százalékkal bővülnek majd az IT-kiadások az EU tíz új tagállamában a 2004-gyel kezdődő évtizedben. Az összes uniós finanszírozási komponens kumulatív hatása nyomán 2013-ban 22 százalékkal többet fordíthatnak majd informatikai fejlesztésekre az új tagállamok, mint egyébként, azaz uniós tagság nélkül tehetnék. Magyarországban várhatóan 25 százalék lesz ez az uniós többlet.
Az IDC elemzése szerint a közelmúlt gazdasági mutatói meggyőzően bizonyítják, hogy az EU-tagság jót tett a tíz új tagállam gazdasági fejlődésének. Az Eurostat adatai szerint az új tagok GDP-je - Málta kivételével - a 15 régi EU-tagállam 2005-ös 1,5, illetve 2006-os 2,6 százalékos átlagát meghaladva növekszik. Észtországban és Lettországban 10 százalék feletti a GDP-növekedési üteme, amelynek alapján e két állam a világ leggyorsabban növekvő gazdaságai közé tartozik. Magyarországon 2006-ban 4 százalékkal nőtt a GDP. Az IT-piacokon még kedvezőbb volt a növekedés. A magánfelhasználók többnyire IT-eszközök vásárlására vagy bővítésére használják nagyobb vásárlóerejüket, a vállalatokra viszont nagy nyomás nehezedik, hogy a versenyben való helytállás érdekében vegyék át a nemzetközi szereplők technológiai és átláthatósági normáit.
Amerikai befektetők hozzák a pénzt Magyarországra
MTI
Elkaszálták a máltai programot. 
