
A szerző szerint a "kemény" szlovák-magyar államhatár eltűnése fogja jelenteni a legnagyobb változást, amelyet a schengeni övezet soron következő kiszélesítése hoz. Ez a határ a háború utáni német-francia határhoz hasonlít, de a szlovákok és a magyarok nincsenek úgy felkészítve annak eltűnésére, mint voltak korábban a németek és a franciák - állítja Palata. A német és a francia elit évtizedeken keresztül "megdolgozta" a lakosságot, s az egykori ellenséges államokból a legjobb európai szövetségesek lettek.
A cseh liberális hetilap szerint a szlovákok és a magyarok semmi ilyesmin nem mentek keresztül. A kommunizmus a régi szlovák-magyar sérelmeket és a rossz beidegződéseket csak konzerválta, s a rendszerváltás utáni demokratikus viszonyok több mint másfél évtizedét sem lehet a közeledés időszakának nevezni. Pozsony és Budapest között - kivéve a volt Jugoszláviát - sokkal több volt a kisebb-nagyobb konfliktus, mint két bármely más posztkommunista állam között - írta a Respekt.
Az újság szerint a szlovákok nagyon tartanak attól, hogy az ország déli területein megerősödnek az önkormányzatok, ami szerintük magában rejti a autonómia és a magyar kisebbség Magyarországhoz való csatlakozásának a veszélyét. A szlovákok aggodalmát Duray Miklós is növelte azzal a kijelentésével, hogy a Duna végre megszűnik határfolyónak lenni, amely elválasztja egymástól az annak két partján élő magyarokat. A szlovákok szemében Duray olyan nacionalista, mint Ján Slota a magyarokéban - állította a Respekt.
A cseh lap szerint az első siker a párkányi-esztergomi Mária Valéria híd újjáépítése volt. Jellemző azonban, hogy a hidat úgy építették újjá, hogy azt ne használhassák a nehéz teherautók vagy az autóbuszok, amelyeknek továbbra is több tíz kilométeres kerülőket kell tenniük. A kérdés az: nem volt a cél inkább annak a meggátolása, hogy a hídon keresztül tankok is közlekedhessenek? A szlovák nacionalisták aggodalmai ellenére a hídépítés folytatódni fog. A magyarok számára a lerombolt Ipoly-hidak a nemzet mesterséges szétszakítását jelképezték - állapította meg a Respekt.
Robert Fico és Gyurcsány Ferenc megállapodása a határokon átnyúló együttműködésről és az Ipoly-hidak felújításáról ezért nem más, mint "tűzoltás az utolsó pillanatban". Nyilván nem véletlen, hogy sok olyan elemet tartalmaz, amelyet a német-francia közeledésből már ismerünk - emlékeztetett a cseh hetilap. "Nem biztos, hogy ez elég lesz a szlovákok nagy részében begyökerezett meggyőződés leküzdéséhez, hogy a szlovák-magyar határ eltűnésével - és ráadásul a regionális önkormányzatok szerepének a növekedésével - Szlovákia a gyakorlatban elveszíti területének déli részét" - mutatott rá a szerző.
Az államhatár nélküli élet, amely fél év múlva kezdődik Szlovákiában és Magyarországon, egyáltalán nem lesz egyszerű, s mindkét oldal nacionalistái valószínűleg megpróbálják majd kihasználni ezt a helyzetet. Schengen az érettség próbája lesz. Nem az ukrán határon, ahová Brüsszel figyelme irányul, hanem a szlovák-magyar határon, amely kilencven év után újra megszűnik - szögezte le a Respekt című cseh hetilapban megjelent írásában a magyar-szlovák témákkal gyakran foglalkozó Lubos Palata.
Megszületett a megállapodás, ez Magyarországnak jó
Mikor kell Magyarországon adózni?
Orbán: éllovasból sereghajtó 1-1,5 év alatt
Két híd is épülhet az Ipolyon
Hihetetlen, de igaz: Szlovák erőmű Tokaj mellett
MTI