Aki nincs bent a rendszerben, nem kap kárenyhítést
A jövőben csak azok kaphatnak kárenyhítést a nem biztosítható káraik után, akik beléptek, illetve belépnek a nemzeti kockázatközösséget megtestesítő nemzeti kárenyhítési rendszerbe - hangoztatta Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a kormányülést követő szóvivői tájékoztatón.
Az agrártárca irányítója ismertette a megállapodást, amelyet a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei fagykárt szenvedett gazdálkodók megbízottai kötöttek hétfőn Nyíregyházán.
Elmondta: a 9-10 milliárd forintra rúgó kárenyhítési összegből a kormány az általános tartalék terhére továbbra is 5 milliárd forintot ad a kárt szenvedett gazdáknak. A fennmaradó hányadot az agrártárca saját büdzséjéből fedezi. Összességében az idei költségvetést terhelő fagykárenyhítési összeg mintegy 7 milliárd forint lesz. Ebből 2 milliárd forintot fedez az agrártárca.
A miniszter közölte azt is: a gazdálkodók a kormány által a tartalékalapból befizetett 5 milliárd forintnak mintegy egynyolcadát fizetik be a kárenyhítési alapba. Ez több mint 600 millió forintot tesz ki.
Gráf József kitért arra is, hogy a jelenlegi jogszabályok nem teszik lehetővé a fagykár által érintett földek katasztrófa sújtotta területté való nyilvánítását, ám azt a minisztérium is támogatta, hogy ezt a jogszabályi környezetet módosítsák. A miniszter beszélt arról is, hogy a kárenyhítési folyamatba bevonták a belterületi ültetvények tulajdonosait is, akik fagykárt szenvedtek, ám önhibájukon kívül nem tudtak csatlakozni a kárenyhítési rendszerhez.
A 100 százalékos fagykárt szenvedett termelők, valamint azok, akik a belterületen szenvedtek fagykárt az unió de-miniminis szabályoknak megfelelően hektáronként 40 ezer forint kárenyhítést kapnak egyszeri alkalommal. Azok a gazdálkodók is részesülhetnek ebben, akik a belterületi ültetvényeik után kapnak kárenyhítést. A belterületi ültetvények minimális területnagysága, amelyek után kárenyhítés igényelhető, ezer négyzetméter.
Gráf József úgy vélte, hogy az egyszeri kárenyhítési kifizetésekre legkésőbb október 15-ig sor kerülhet.
Az agrártárca irányítója beszélt arról is: egyetértés volt a tárgyalófelek között abban, hogy a kedvezőtlen adottságú térségek esetében 90 százalékos intézményi garanciavállalással kell élni. A megállapodás alapján kezdeményezik továbbá a kormánynál azt is, hogy a 100 százalékos fagykárt szenvedett ültetvények, illetve a 2 millió forintos éves árbevételt meg nem haladó fagykárt szenvedett termelők esetében a hitelnyújtás 80 százalékos állami garanciavállalás mellett történjen.
A fagykár felmérési adatok ismeretében - a fagykárt az agrártárca és a demonstrációs bizottság megbízottai közösen mérik fel - a szaktárca megfogalmazza azokat a javaslatokat, amelyeket a Pénzügyminisztériummal, valamint a Szociális és Munkaügyi Minisztériummal egyeztetve a kormány elé terjeszt a fagykár miatt munkahelyüket elvesztők foglalkoztatásának segítésére. Emellett az idei áfa-törvény módosítása során a kormány kezdeményezi a jelenleg hatályos szabályok megváltoztatását. Ennek értelmében az 50 ezer forintot meghaladó összegű áfa visszaigényelhetővé válik.
Újságírói kérdésre válaszolva a miniszter kitért arra, hogy aszálykár enyhítésben is hasonló módszereket alkalmaznak majd mint a fagykárenyhítésben. A aszálykárenyhítéssel kapcsolatos teendőket még szerdán elkezdi a szaktárca - ígérte Gráf József.
A miniszter utalt arra is, hogy az agrárágazat múlt évi eredménye elérte a 74 milliárd forintot. Ez az eredmény az utóbbi években általában egyharmadával növekedett. (Tavalyelőtt ez mintegy 47 milliárd forint volt.) A miniszter szerint belátható időn belül elérhető az az ágazati 100 milliárd forintos eredmény, amely alapján könnyebbé válhat a továbbiakban a kárenyhítés is.
Fidesz: örömteli, de kevés a fagykárenyhítési megállapodás
Örömteli az agrárkormányzat és a tiltakozó gazdák megállapodása, az egyezség azonban csak a probléma 10-15 százalékát orvosolja - nyilatkozta Font Sándor, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának fideszes elnöke, a földművelésügyi miniszter korábbi nyilatkozatát kommentálva.
Font Sándor elmondta: a kárenyhítésre továbbra is csak 4-5 milliárd forint áll rendelkezésre, de ez az összeg nem elegendő arra, hogy tompítsa a természeti károk nyomában járó áremelkedést; "talán a túléléshez vagy az éhenhaláshoz elegendő a jelenlegi rendszer" - mondta. A Fidesz továbbra is azt szorgalmazza, hogy a kormány tegye a kárenyhítési alapba azt a 25 milliárd forintot, amit tavasszal nem fizettek ki földterület-alapú támogatásként.
"Nagyon reméljük, hogy kormány nem spekulatív módon gondolkodik az áremelkedésekről" - tette hozzá az ellenzéki politikus, emlékeztetve arra, hogy a drágább termékek nagyobb áfa-bevételt jelentenek.
Aláírás nélkül is megegyeztek
A tárca és a gazdák is pontot tennének még ma
Hogyan jöhetnének ki a gazdák a lehető legjobban?
MTI
Az agrártárca irányítója ismertette a megállapodást, amelyet a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei fagykárt szenvedett gazdálkodók megbízottai kötöttek hétfőn Nyíregyházán.
Elmondta: a 9-10 milliárd forintra rúgó kárenyhítési összegből a kormány az általános tartalék terhére továbbra is 5 milliárd forintot ad a kárt szenvedett gazdáknak. A fennmaradó hányadot az agrártárca saját büdzséjéből fedezi. Összességében az idei költségvetést terhelő fagykárenyhítési összeg mintegy 7 milliárd forint lesz. Ebből 2 milliárd forintot fedez az agrártárca.
A miniszter közölte azt is: a gazdálkodók a kormány által a tartalékalapból befizetett 5 milliárd forintnak mintegy egynyolcadát fizetik be a kárenyhítési alapba. Ez több mint 600 millió forintot tesz ki.
Gráf József kitért arra is, hogy a jelenlegi jogszabályok nem teszik lehetővé a fagykár által érintett földek katasztrófa sújtotta területté való nyilvánítását, ám azt a minisztérium is támogatta, hogy ezt a jogszabályi környezetet módosítsák. A miniszter beszélt arról is, hogy a kárenyhítési folyamatba bevonták a belterületi ültetvények tulajdonosait is, akik fagykárt szenvedtek, ám önhibájukon kívül nem tudtak csatlakozni a kárenyhítési rendszerhez.
A 100 százalékos fagykárt szenvedett termelők, valamint azok, akik a belterületen szenvedtek fagykárt az unió de-miniminis szabályoknak megfelelően hektáronként 40 ezer forint kárenyhítést kapnak egyszeri alkalommal. Azok a gazdálkodók is részesülhetnek ebben, akik a belterületi ültetvényeik után kapnak kárenyhítést. A belterületi ültetvények minimális területnagysága, amelyek után kárenyhítés igényelhető, ezer négyzetméter.
Gráf József úgy vélte, hogy az egyszeri kárenyhítési kifizetésekre legkésőbb október 15-ig sor kerülhet.
Az agrártárca irányítója beszélt arról is: egyetértés volt a tárgyalófelek között abban, hogy a kedvezőtlen adottságú térségek esetében 90 százalékos intézményi garanciavállalással kell élni. A megállapodás alapján kezdeményezik továbbá a kormánynál azt is, hogy a 100 százalékos fagykárt szenvedett ültetvények, illetve a 2 millió forintos éves árbevételt meg nem haladó fagykárt szenvedett termelők esetében a hitelnyújtás 80 százalékos állami garanciavállalás mellett történjen.
A fagykár felmérési adatok ismeretében - a fagykárt az agrártárca és a demonstrációs bizottság megbízottai közösen mérik fel - a szaktárca megfogalmazza azokat a javaslatokat, amelyeket a Pénzügyminisztériummal, valamint a Szociális és Munkaügyi Minisztériummal egyeztetve a kormány elé terjeszt a fagykár miatt munkahelyüket elvesztők foglalkoztatásának segítésére. Emellett az idei áfa-törvény módosítása során a kormány kezdeményezi a jelenleg hatályos szabályok megváltoztatását. Ennek értelmében az 50 ezer forintot meghaladó összegű áfa visszaigényelhetővé válik.
Újságírói kérdésre válaszolva a miniszter kitért arra, hogy aszálykár enyhítésben is hasonló módszereket alkalmaznak majd mint a fagykárenyhítésben. A aszálykárenyhítéssel kapcsolatos teendőket még szerdán elkezdi a szaktárca - ígérte Gráf József.
A miniszter utalt arra is, hogy az agrárágazat múlt évi eredménye elérte a 74 milliárd forintot. Ez az eredmény az utóbbi években általában egyharmadával növekedett. (Tavalyelőtt ez mintegy 47 milliárd forint volt.) A miniszter szerint belátható időn belül elérhető az az ágazati 100 milliárd forintos eredmény, amely alapján könnyebbé válhat a továbbiakban a kárenyhítés is.
Fidesz: örömteli, de kevés a fagykárenyhítési megállapodás
Örömteli az agrárkormányzat és a tiltakozó gazdák megállapodása, az egyezség azonban csak a probléma 10-15 százalékát orvosolja - nyilatkozta Font Sándor, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának fideszes elnöke, a földművelésügyi miniszter korábbi nyilatkozatát kommentálva.
Font Sándor elmondta: a kárenyhítésre továbbra is csak 4-5 milliárd forint áll rendelkezésre, de ez az összeg nem elegendő arra, hogy tompítsa a természeti károk nyomában járó áremelkedést; "talán a túléléshez vagy az éhenhaláshoz elegendő a jelenlegi rendszer" - mondta. A Fidesz továbbra is azt szorgalmazza, hogy a kormány tegye a kárenyhítési alapba azt a 25 milliárd forintot, amit tavasszal nem fizettek ki földterület-alapú támogatásként.
"Nagyon reméljük, hogy kormány nem spekulatív módon gondolkodik az áremelkedésekről" - tette hozzá az ellenzéki politikus, emlékeztetve arra, hogy a drágább termékek nagyobb áfa-bevételt jelentenek.
Aláírás nélkül is megegyeztek
A tárca és a gazdák is pontot tennének még ma
Hogyan jöhetnének ki a gazdák a lehető legjobban?
MTI
A romániai Podariban található bioetanol gyár tavaly húzta le a rolót. 
