A magyar gazdaság az idei 1% után jövőre 2,5% körüli ütemben, a régiós országok többségénél lassabban fejlődik
A magyar gazdaság az idei 1% után jövőre 2,5% körüli ütemben – az EU átlagánál gyorsabban, de a régió országainak többségénél lassabban - fejlődik a GKI Gazdaságkutató Zrt. és az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzés szerint. A 2011. évi adóátrendezés biztosítja az államháztartási hiány 3% alá csökkenését, de nem biztosítja ennek fenntarthatóságát, s hátrányos a gazdasági növekedés szempontjából.
A GDP 2010. harmadik negyedévében 1,6%-kal, két éve nem látott mértékben emelkedett. A magyar dinamika megegyezik az EU átlagával, de érezhetően elmarad a német vagy a szlovák ütemtől. A növekedés motorja továbbra is a kivitel, főleg a gyengülő euró által is segített német export. A környező országokba irányuló kivitel is gyorsan emelkedik, ez is nagyrészt a multinacionális cégek által vezérelt regionális munkamegosztás eredménye. A belföldi kereslet az első félévben még érezhetően csökkent, s a részadatok alapján a harmadik negyedévben is inkább csak stagnált.
Az új kormány adóintézkedései nem segítik a növekedést. A társasági adó mérséklése főleg az ország tőkevonzó képességét javíthatja, azonban a jogbiztonság gyengülése ezt bőven semlegesíti. Az egykulcsos szja főleg a magas jövedelműeket kedvezményezi, akik vagy megtakarítanak, vagy az importot növelik (például gépkocsijuk lecserélésével). A válságadók viszont kifejezetten visszafogják az érintett ágazatok fejlesztéseit, a bankok hitelezési aktivitását.
Az adóbevételek bővülése a nyugdíjpénztári vagyon felélésével együtt 2011-re biztosítja a GDP-arányos államháztartási hiány 3% alá csökkentését. Ha azonban az Alkotmánybíróság vagy az EU szabályellenesnek minősít néhány törvényt, s ennek hatására a magánnyugdíjpénztárakból a kormány által tervezettnél lényegesen kevesebben, főleg a nagyobb jövedelemmel illetve vagyonnal rendelkezők közül csak viszonylag kis számban lépnek át az állami rendszerbe, az megnehezítheti a hiánycél elérését - áll az előrejelzésben.
A GDP arányában 2,94%-os hiánycél formálisan ugyan megfelel a piaci elvárásoknak, s (minimális eltéréssel) az elfogadott konvergencia programnak, de a közpénzügyek mélyén egyensúlyi szempontból kedvezőtlen fordulat megy végbe. Ezt jelzi, hogy az államháztartás (nemzetközi megítélésben kulcsszerepet betöltő, a gazdasági ciklus és az egyszeri tényezők hatásaival korrigált) strukturális deficitje a GKI gyorsbecslése szerint a 2009 évi 3,1% után 2010-re 4,2%-ra , 2011-re pedig már 5,5%-ra emelkedik, ami az egyensúly fenntarthatatlanságára utal.
Az egyensúly melletti hosszabb távú elkötelezettséget a konvergencia-program tudná demonstrálni, ha sor kerülne a kiadási oldal rendszerszerű átalakításának meghirdetésére és megkezdésére. A jövő évi árfolyam éves átlagban 270 forint/euró körül lehet, de a költségvetési politika negatív nemzetközi megítélése esetén ennél gyengébb forint alakulhat ki. Amennyiben a 2011-es költségvetés hiányát betömő bármelyik intézkedés kiesik, a piacok igen érzékenyen reagálhatnak. Ez az árfolyam és az állampapírhozamok ingadozását vetíti előre 2011-re. A jegybanki alapkamat kedvező esetben is csak változatlan szinten marad, figyelemmel az év során várhatóan meginduló nemzetközi kamatemelésre is. Gyengülő forint esetén viszont kamatemelés sem zárható ki.
A prognózis szerint az infláció mérséklődése megtorpan, mivel az energia- és közszolgáltatások árának önkormányzati választások előtti korlátozása inflációs nyomást okoz, amit csak fokoznak a különadók. A lakosság vásárlóerejének emelkedése pedig a korábbinál puhább korlátot állít az áremelési törekvések elé.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
A magyar gazdaság az idei 1% után jövőre 2,5% körüli ütemben, a régiós országok többségénél lassabban fejlődik .jpg)
.jpg)
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
