Az EKB nem változtatott a kamaton
Az Európai Központi Bank (EKB) a csütörtöki kamatdöntésével változatlanul, 4,00 százalékon hagyta az irányadó, kéthetes refinanszírozási kamatminimumát. A döntés megfelelt a piaci várakozásnak.
Az év végéig az elemzők már változatlan szintet jósolnak a "nem elsőrendű válság" miatt bizonytalan helyzetben, de mert az euróövezeti gazdasági növekedés lassulását és az euró viszonylagos erősödését most legújabban növekvő infláció kíséri az olaj- és élelmiszerárak miatt, az utóbbi időben mind halványabb az a remény, hogy a bank jövőre, belátható időn belül enyhítésbe kezdhetne. Az efféle reményeket már októberben lehűtötte az Európai Bizottság negyedéves jelentése is, amely a második negyedévi lassulás után "robusztus második félévet", évi átlagban is csak csekély lassulást jósol a gazdasági növekedésben, és megállapítja, hogy a gazdaság korábbiakhoz képest javult rugalmassága és az erős vállalati mérlegek segíteni fognak "kiállni a vihart".
Az EKB a következő hónapokban és a jövő elején 2 százaléknál jelentősen gyorsabb inflációra számít, de figyelembe veszi, hogy még nagy a bizonytalanság is, "rendkívüli óvatosságra" van szükség a hitelpiaci fejlemények reálgazdasági hatásának értékelésében. Legutóbbi sajtóértekezletén az EKB elnöke, Jean-Claude Trichet a fejlemények "nagyon közeli figyelését" ígérte a bank részéről: ez a kulcsmondat az EKB gyakorlatában a kamatszint további változatlanságára utal. Az eddigi tapasztalat szerint kamatemelést sejtet, ha a bank elnöke "erős éberség" szükségét említi, illetve kamatcsökkentést valószínűsít, ha az inflációs kockázatok "gondos figyelését" ígéri.
Az euró az utóbbi hetekben rekordot rekordra halmozott, legújabb csúcsát, 1,4730 dolláron, szerdán állította be, ez is ellentmond a szigorítás folytatásának.
A bank legutóbb június elején emelte az irányadó, kéthetes refinanszírozási kamatminimumát, a lassan két éve tartó szigorítási ciklusban megszokott negyed százalékponttal 4,00 százalékra, hatéves csúcsra: utoljára 2001. szeptemberig volt 4 százalék fölött. A 2005. decemberi kezdet óta a júniusi a nyolcadik negyed pontos szigorítás volt.
A kialakult gyakorlat szerint szeptemberben, a negyedév végi hónapban, eredetileg újabb negyed pontos emelésre számított a piac, mert az EKB továbbra is kissé túlhevültnek tartja a gazdasági növekedést, főleg a továbbra is rekord ütemben gyarapodó pénzellátás miatt. Csakhogy augusztus elején Európára is átterjedt, világméreteket öltött a "nem elsőrendű válság": a fizetési nehézségekkel küszködő, nem elsőrendű amerikai adósoknak korábban nyújtott jelzálogkölcsönökre alapozott, nemzetközi befektetési konstrukciók elbizonytalanodása okozta hitelpiaci nyugtalanság.
Bank of England: változatlan kamatszint
Dollárgyengülés: nem tűrhető az idők végezetéig (hanganyag)
Mélybe szállt a dollár
Az év végéig az elemzők már változatlan szintet jósolnak a "nem elsőrendű válság" miatt bizonytalan helyzetben, de mert az euróövezeti gazdasági növekedés lassulását és az euró viszonylagos erősödését most legújabban növekvő infláció kíséri az olaj- és élelmiszerárak miatt, az utóbbi időben mind halványabb az a remény, hogy a bank jövőre, belátható időn belül enyhítésbe kezdhetne. Az efféle reményeket már októberben lehűtötte az Európai Bizottság negyedéves jelentése is, amely a második negyedévi lassulás után "robusztus második félévet", évi átlagban is csak csekély lassulást jósol a gazdasági növekedésben, és megállapítja, hogy a gazdaság korábbiakhoz képest javult rugalmassága és az erős vállalati mérlegek segíteni fognak "kiállni a vihart".
Az EKB a következő hónapokban és a jövő elején 2 százaléknál jelentősen gyorsabb inflációra számít, de figyelembe veszi, hogy még nagy a bizonytalanság is, "rendkívüli óvatosságra" van szükség a hitelpiaci fejlemények reálgazdasági hatásának értékelésében. Legutóbbi sajtóértekezletén az EKB elnöke, Jean-Claude Trichet a fejlemények "nagyon közeli figyelését" ígérte a bank részéről: ez a kulcsmondat az EKB gyakorlatában a kamatszint további változatlanságára utal. Az eddigi tapasztalat szerint kamatemelést sejtet, ha a bank elnöke "erős éberség" szükségét említi, illetve kamatcsökkentést valószínűsít, ha az inflációs kockázatok "gondos figyelését" ígéri.
Az euró az utóbbi hetekben rekordot rekordra halmozott, legújabb csúcsát, 1,4730 dolláron, szerdán állította be, ez is ellentmond a szigorítás folytatásának.
A bank legutóbb június elején emelte az irányadó, kéthetes refinanszírozási kamatminimumát, a lassan két éve tartó szigorítási ciklusban megszokott negyed százalékponttal 4,00 százalékra, hatéves csúcsra: utoljára 2001. szeptemberig volt 4 százalék fölött. A 2005. decemberi kezdet óta a júniusi a nyolcadik negyed pontos szigorítás volt.
A kialakult gyakorlat szerint szeptemberben, a negyedév végi hónapban, eredetileg újabb negyed pontos emelésre számított a piac, mert az EKB továbbra is kissé túlhevültnek tartja a gazdasági növekedést, főleg a továbbra is rekord ütemben gyarapodó pénzellátás miatt. Csakhogy augusztus elején Európára is átterjedt, világméreteket öltött a "nem elsőrendű válság": a fizetési nehézségekkel küszködő, nem elsőrendű amerikai adósoknak korábban nyújtott jelzálogkölcsönökre alapozott, nemzetközi befektetési konstrukciók elbizonytalanodása okozta hitelpiaci nyugtalanság.
Bank of England: változatlan kamatszint
Dollárgyengülés: nem tűrhető az idők végezetéig (hanganyag)
Mélybe szállt a dollár
MTI
Ezúttal a biztosítási területen. 
