Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!
Oroszország csütörtökön megerősítette területi igényét az Északi-sark jégpáncélja alatti kontinentális talapzatra, a tengerfenékből vett minták első vizsgálati eredményére hivatkozva.
Oroszország csütörtökön megerősítette területi igényét az Északi-sark jégpáncélja alatti kontinentális talapzatra, a tengerfenékből vett minták első vizsgálati eredményére hivatkozva.
Mint az ásványi kincsek ügyében illetékes orosz hatóság kutatóintézetének vezetője közölte, ismertté váltak az első eredmények annak a geológiai mintának a vizsgálatából, amelyet két mélytengeri mini-tengeralattjáró augusztus 2-án hozott fel a Jeges-tenger fenekéről.
Viktor Poszelov intézetvezető ennek alapján bejelentette, hogy a térségben a víz alatt húzódó Lomonoszov-hátság "szerkezetileg a szibériai kontinentális tábla folytatódásának tekinthető, és semmiképp sem különül el az orosz fennsíktól". A geológiai szerkezetek azonosításának laboratóriumi munkálatai egy év múlva fejeződhetnek be - mondta.
Szavai szerint a mini-tengeralattjárók mintavételein kívül a tengerfenéken televíziós felvételeket is készítettek, elvégezték a Lomonoszov-hátság mélységi szeizmikus szondázását összesen 690 kilométer hosszúságban, illetve légi gravimagnetikus méréseket hajtottak végre egy száz kilométer szélességű sávban. Az orosz kutató hangsúlyozta, hogy az összegyűjtött egyedülálló információ - amellett, hogy alapját képezheti a globális geológiai struktúrák feltérképezésének, és alkalmas a kőolaj- és földgázkészletek felmérésére - "kétségtelenül megerősíti Oroszország politikai és gazdasági pozícióját".
Az északi-sarki jégpáncél alatt augusztus 2-án végrehajtott Arktika 2007 elnevezésű expedícióval Oroszországnak bevallott politikai célja is volt: emlékeztetni akarta a világot arra, hogy igényt tart a kőolajban és földgázban valószínűleg gazdag tengeri térség ellenőrzésére. Vlagyimir Putyin elnök már egy májusi beszédében hangsúlyozta, hogy országa mindent megtesz az Északi-sark vidékéhez fűződő stratégiai, gazdasági és katonai érdekeinek védelmében.
Moszkva a kontinentális talapzat geológiai szerkezete alapján, az ENSZ tengerjogi egyezményére hivatkozva akarja magának követelni a térséget. A világszervezet egyszer már elutasította ezt az érvelést, de az orosz vezetés 2009-ben ismét benyújtja igényét, s ha azt jogosnak ismerik el, Oroszország több mint egymillió négyzetkilométernyi területet szerezne meg - az északi-sarki kontinentális talapzat területének csaknem felét.
A térség ásványi és természeti kincseinek kiaknázására még négy ország: az Egyesült Államok, Kanada, Norvégia és Dánia formál jogot. Egy héttel az orosz expedíció után Stephen Harper kanadai kormányfő tett háromnapos látogatást az Északi-sarkon, azt ígérve, hogy Ottawa több milliárd dollárt áldoz arra, hogy katonailag is megvédelmezze Kanadának az Északi-sarkvidék feletti szuverenitását. Egy nappal később Dánia is kutatóexpedíciót indított a térségbe, hogy jogalapot találjon saját igényeire.
A moszkvai bejelentéssel egy időben az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség a Kola-félszigeti Murmanszk kikötőjéből arról számolt be, hogy nyugat-európai üzletemberek máris érdeklődést tanúsítanak a sarkvidéki olaj- és gázlelőhelyek kiaknázását célzó orosz tervek iránt, s ennek megerősítésére csütörtökön Dánia, Norvégia, Skócia és a Barents-tenger térségében fekvő országok tanácsának képviselői az orosz Murmanszki terület gazdasági vezetőivel találkoztak.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
Oroszország csütörtökön megerősítette területi igényét az Északi-sark jégpáncélja alatti kontinentális talapzatra, a tengerfenékből vett minták első vizsgálati eredményére hivatkozva. 
Megvitatnák a zaporizzsjai atomerőműben való amerikai jelenlét kérdését. 
