Egyre többen panaszkodnak a bankokra, biztosítókra
Az első negyedévben 1463 írásos fogyasztói panasz érkezett a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (PSZÁF) a pénzügyi intézményekre, 25,3 százalékkal több, mint az előző negyedévben. Éves összehasonlításban 40,7 százalékkal nőtt a panaszok száma.
A felügyelet honlapján publikált statisztika szerint az első negyedévben lezárt 694 panaszügyből (a bejelentések 47,4 százaléka) 228 darab (32,9 százalék) bizonyult részben vagy egészében megalapozottnak. A legrosszabb a helyzet a biztosítási szektorban, ahol a lezárt 283 ügy (42,1 százalék) 48,1 százaléka volt megalapozott.
A panaszok 51,2 százaléka a pénz- és tőkepiaci szektor szolgáltatóinak tevékenységét kifogásolta. A szektorral kapcsolatos kifogások száma az előző negyedévhez képest 35 százalékkal emelkedett, elsősorban a bankokkal kapcsolatos bejelentések több mint 40 százalékos növekedése miatt. A takarékszövetkezetekre elenyésző számú panasz érkezik.
A pénz- és tőkepiaci szektorra vonatkozó panaszok többsége (62,4 százalék) továbbra is a hiteltermékekkel kapcsolatos. A folyószámla-vezetéssel kapcsolatos fogyasztói kifogások részaránya kismértékben nőtt, s a hitelezés mellett továbbra is ez az egyetlen szolgáltatásfajta, amelyre a panaszok több mint 10 százaléka érkezik.
A panasztípusok sorrendje nem változott lényegesen, az első három panasztípus (az elszámolás, megbízás teljesítése, a szolgáltatás minősége, tájékoztatási hiányosság) esetében mind abszolút számban, mind részarányukat illetően növekedés tapasztalható.
A panaszok továbbra is jelentős koncentrációt mutatnak: a tíz legnagyobb panaszszámú hitelintézetre érkezett a szektor összes panaszának 70,2 százaléka (ez az arány az előző negyedévben még csak 54,5 százalék volt).
A pénz- és tőkepiaci szektor szolgáltatóira beadott panaszok közül az első negyedévben 388 ügyet (51,8 százalék) zártak le, ezekből 88 darab (22,7 százalék) bizonyult részben vagy egészben megalapozottnak.
A biztosítási szektor szolgáltatóira az első negyedévben 672 panasz érkezett, az előző negyedévinél 16,7 százalékkal, az egy évvel korábbinál 65,5 százalékkal több. A panaszok több mint kétharmada (69,9 százalék) a biztosító társaságokra vonatkozik, a többi a biztosító egyesületekre (27,4 százalék) és a biztosításközvetítőkre (2,7 százalék), de míg a társaságok esetében a bejelentések megoszlanak a szolgáltatók között, az utóbbi két körben a panaszok több mint kétharmada egy-egy intézmény tevékenységét kifogásolja.
A biztosítási panaszok között még mindig a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás a domináns (részaránya 64,43 százalék), ezt követi a hagyományos életbiztosítás (11,16 százalék) és a lakásbiztosítás (8,04 százalék).
A panasztípusok szerinti megoszlás lényegesen változott. A kárügyintézés elhúzódását az előző negyedévinél 20 százalékkal kevesebben sérelmezték, így aránya 33,9 százalékról 24,11 százalékra mérséklődött. Eközben az ügyviteli kérdéseket érintő panaszok száma közel a duplájára emelkedett, s részaránya az előző negyedévi 28 százalékkal szemben az 50 százalékhoz közelít, ami az elemzés szerint elsősorban a kgfb-s biztosítóváltás szezonális hatásának a következménye.
Biztosítás főoldal
Bank főoldal
A felügyelet honlapján publikált statisztika szerint az első negyedévben lezárt 694 panaszügyből (a bejelentések 47,4 százaléka) 228 darab (32,9 százalék) bizonyult részben vagy egészében megalapozottnak. A legrosszabb a helyzet a biztosítási szektorban, ahol a lezárt 283 ügy (42,1 százalék) 48,1 százaléka volt megalapozott.
A panaszok 51,2 százaléka a pénz- és tőkepiaci szektor szolgáltatóinak tevékenységét kifogásolta. A szektorral kapcsolatos kifogások száma az előző negyedévhez képest 35 százalékkal emelkedett, elsősorban a bankokkal kapcsolatos bejelentések több mint 40 százalékos növekedése miatt. A takarékszövetkezetekre elenyésző számú panasz érkezik.
A pénz- és tőkepiaci szektorra vonatkozó panaszok többsége (62,4 százalék) továbbra is a hiteltermékekkel kapcsolatos. A folyószámla-vezetéssel kapcsolatos fogyasztói kifogások részaránya kismértékben nőtt, s a hitelezés mellett továbbra is ez az egyetlen szolgáltatásfajta, amelyre a panaszok több mint 10 százaléka érkezik.
A panasztípusok sorrendje nem változott lényegesen, az első három panasztípus (az elszámolás, megbízás teljesítése, a szolgáltatás minősége, tájékoztatási hiányosság) esetében mind abszolút számban, mind részarányukat illetően növekedés tapasztalható.
A panaszok továbbra is jelentős koncentrációt mutatnak: a tíz legnagyobb panaszszámú hitelintézetre érkezett a szektor összes panaszának 70,2 százaléka (ez az arány az előző negyedévben még csak 54,5 százalék volt).
A pénz- és tőkepiaci szektor szolgáltatóira beadott panaszok közül az első negyedévben 388 ügyet (51,8 százalék) zártak le, ezekből 88 darab (22,7 százalék) bizonyult részben vagy egészben megalapozottnak.
A biztosítási szektor szolgáltatóira az első negyedévben 672 panasz érkezett, az előző negyedévinél 16,7 százalékkal, az egy évvel korábbinál 65,5 százalékkal több. A panaszok több mint kétharmada (69,9 százalék) a biztosító társaságokra vonatkozik, a többi a biztosító egyesületekre (27,4 százalék) és a biztosításközvetítőkre (2,7 százalék), de míg a társaságok esetében a bejelentések megoszlanak a szolgáltatók között, az utóbbi két körben a panaszok több mint kétharmada egy-egy intézmény tevékenységét kifogásolja.
A biztosítási panaszok között még mindig a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás a domináns (részaránya 64,43 százalék), ezt követi a hagyományos életbiztosítás (11,16 százalék) és a lakásbiztosítás (8,04 százalék).
A panasztípusok szerinti megoszlás lényegesen változott. A kárügyintézés elhúzódását az előző negyedévinél 20 százalékkal kevesebben sérelmezték, így aránya 33,9 százalékról 24,11 százalékra mérséklődött. Eközben az ügyviteli kérdéseket érintő panaszok száma közel a duplájára emelkedett, s részaránya az előző negyedévi 28 százalékkal szemben az 50 százalékhoz közelít, ami az elemzés szerint elsősorban a kgfb-s biztosítóváltás szezonális hatásának a következménye.
Biztosítás főoldal
Bank főoldal
Örményországban olyan tantárgyat vezettek be az általános iskolákban, amely az arra érzékeny kisdiákokat megismerteti a modernt technológia lehetőségeivel. 
