Egyszer mégis lesz költségvetési fegyelem

Javaslatot tett a közpénzügyi felelősségről és az Országgyűlés Költségvetési Hivataláról szóló törvény bevezetésének új menetrendjére a Pénzügyminisztérium - jelentette be Tátrai Miklós, a tárca államtitkára. A javaslat azután született meg, hogy a tárca honlapján júniusban nyilvánosságra hozta a törvénytervezet koncepcióját, és a javaslatról megkezdődtek az ötpárti megbeszélések.

A koncepció kiinduló eleme, hogy 2007 őszén megszülessen az a kétharmados törvény, amely a közpénzügyi felelősségről és az Országgyűlés Költségvetési Hivataláról szól. A megalkotandó törvény célja stabil költségvetés-politikai szabályrend és ezt biztosító intézményrendszer létrehozása a hitelesség, a költségvetési fegyelem, az államháztartás tartós egyensúlyának megteremtése érdekében.

A költségvetés-politikai szabályok közül az első a fenntartható adósságszintre vonatkozik. A javaslat szerint a reál adósságszint tartása biztosítja a költségvetés-politika hosszú távú fenntarthatóságát, az adósságráta csökkenését.

A javaslat kimondja, hogy aktív elsődleges egyenlegre van szükség a költségvetésben.

A harmadik szabály az önkormányzati adósság kereteire vonatkozik. A lényege: egyes önkormányzatok szintjén a beruházások arányában limitált hitelfelvétel ("aranyszabály") biztosítja a helyi költségvetés-politika hosszú távú fenntarthatóságát, úgy, hogy az eddigi hitelkorlátozási szabály is fennmarad.

A költségvetési eljárási szabályok középtávú költségvetési tervet tesznek kötelezővé. A mindenkori költségvetési törvényben a parlament - összhangban a reáladósság szinten tartásának követelményével - meghatározza a tárgyévet követő első és második év egyenlegcéljait. A költségvetési terv parlamenti elfogadása alapján a kormány három évre előre meghatározza a fejezeteknek nyújtandó támogatásokat.

A kötelező ellentételezési szabály azt jelenti, hogy az Országgyűlés nem tárgyalhat olyan törvényjavaslatot vagy módosító indítványt, amelynek elfogadása esetén a hatályba lépéstől számított négy költségvetési év bármelyikében a költségvetési hiány nőne vagy a költségvetési többlet csökkenne.

A költségvetési átláthatóság biztosításának egyik legerősebb eszköze egy a kormánytól független, pártsemleges, jól informált intézmény, az Országgyűlés Költségvetési Hivatala (OKH). A PM által közölt javaslat szerint ugyanis a jelenlegi magyar rendszerben nincsen olyan intézmény vagy mechanizmus, amely "versenyezni tud" a végrehajtó hatalom információs előnyével, illetve képes szembesíteni a döntéshozókat az aktuális javaslatok, intézkedések hosszabb távú hatásaival.

Az OKH, mint külső kontroll-szervezet, kizárólag a költségvetési átláthatóság érdekében tevékenykedik, a költségvetés-politika alakításában semmilyen módon nem vesz részt. Az OKH nem készít alternatív költségvetés-politikai javaslatokat az Országgyűlés számára, csak független becsléseket. A költségvetés, illetve a szaktörvények elkészítése és végrehajtása továbbra is a kormány felelőssége.

Veres János pénzügyminiszter áprilisban és májusban több konferencián már beszélt a most közzétett pénzügyminisztériumi javaslatokról. A Magyar Iparszövetség (OKISZ) közgyűlésén elmondta: új költségvetési szabályokat kíván kialakítani 2009-től a Pénzügyminisztérium, de már 2008-ban pozitív elsődleges költségvetési egyenleget határozna meg, maximalizálná az ország GDP-arányos adósságrátáját és az önkormányzatok eladósodását, valamint középtávú  kiadási plafonokat állítana fel.

Új költségvetési szabályokat tervez a Pénzügyminisztérium (hanganyag)
Miért jó a központosított közbeszerzés?
Sólyom a kiigazításról: mi lesz a rombolás vége? 

MTI