EKB: a növekvő pénzmennyiség inflációs kockázat
Esetleg folytatódik a kamatemelési szünet a "nem elsőrendű válság" szélesebb gazdasági következményeire, a lanyhuló gazdasági növekedésre tekintettel, de kamatcsökkentés kizárható a belátható jövőben, miután az Európai Központi Bank (EKB) pénteken megjelent statisztikájából kiderült, hogy a vállalati hitelezés alig érzékelhetően csökkent csak az euróövezetben az utóbbi időben.
Az M3-as pénzellátás az euróövezetben szeptemberben 11,3 százalékkal volt nagyobb, mint tavaly szeptemberben, a növekedés üteme kissé tovább csökkent az augusztusi, 11,6 százalékos tizenkét havi ütemről és a júliusi 11,7 százalékról, amely minden idők rekordja volt. Ezenközben a magánszektornak nyújtott hitelek összege 11,6 százalékkal haladta meg a tavaly szeptemberit, miután augusztusban ennek az éves növekedése is csúcsra hágott, 11,8 százalékra. A bizonytalanság okozta hitelszűke eszerint a bankközi piacra korlátozódott, a vállalatok számára a kínálat továbbra is mértéken felül növekszik.
Noha az M3-as pénzellátás éves növekedésének üteme az euróövezet történetében mindig meghaladta az EKB kamatpolitikája számára irányadó, évi 4,5 százalékos ütemet, a mostani, rendkívüli gyorsaságot az EKB különösen nagy inflációs kockázatnak tartja.
Az euróövezetben szeptemberben átlagosan 2,1 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint tavaly szeptemberben. Az infláció tavaly szeptember óta most augusztusig minden hónapban az EKB kamatpolitikája számára irányadó, legföljebb 2 százalék alatt volt. A szeptemberi ugrást közvetlenül az energiaárak okozták - a többi áru szeptemberben éppúgy átlagosan 2,0 százalékkal volt drágább az egy évvel korábbinál, mint a korábbi hónapokban -, de az infláció máris megkezdődött gyorsulása szintén lehetetlenné teszi a kamatcsökkentést, vélik elemzők.
Az EKB előrejelzése szerint a gazdasági növekedés csak jövőre lassulhat olyan szintre az euróövezetben - a bank szerint 1,8-2,8 százalékra az idén általa várt 2,2-2,8 százalékról -, amelyet a bank közgazdászai már nem tartanak túlhevültnek.
A számok tükrében nem lesz EKB-kamatemelés
Az energiaárak gyorsították az inflációt az EU-ban
Az eurózóna is lassul
Az M3-as pénzellátás az euróövezetben szeptemberben 11,3 százalékkal volt nagyobb, mint tavaly szeptemberben, a növekedés üteme kissé tovább csökkent az augusztusi, 11,6 százalékos tizenkét havi ütemről és a júliusi 11,7 százalékról, amely minden idők rekordja volt. Ezenközben a magánszektornak nyújtott hitelek összege 11,6 százalékkal haladta meg a tavaly szeptemberit, miután augusztusban ennek az éves növekedése is csúcsra hágott, 11,8 százalékra. A bizonytalanság okozta hitelszűke eszerint a bankközi piacra korlátozódott, a vállalatok számára a kínálat továbbra is mértéken felül növekszik.
Noha az M3-as pénzellátás éves növekedésének üteme az euróövezet történetében mindig meghaladta az EKB kamatpolitikája számára irányadó, évi 4,5 százalékos ütemet, a mostani, rendkívüli gyorsaságot az EKB különösen nagy inflációs kockázatnak tartja.
Az euróövezetben szeptemberben átlagosan 2,1 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint tavaly szeptemberben. Az infláció tavaly szeptember óta most augusztusig minden hónapban az EKB kamatpolitikája számára irányadó, legföljebb 2 százalék alatt volt. A szeptemberi ugrást közvetlenül az energiaárak okozták - a többi áru szeptemberben éppúgy átlagosan 2,0 százalékkal volt drágább az egy évvel korábbinál, mint a korábbi hónapokban -, de az infláció máris megkezdődött gyorsulása szintén lehetetlenné teszi a kamatcsökkentést, vélik elemzők.
Az EKB előrejelzése szerint a gazdasági növekedés csak jövőre lassulhat olyan szintre az euróövezetben - a bank szerint 1,8-2,8 százalékra az idén általa várt 2,2-2,8 százalékról -, amelyet a bank közgazdászai már nem tartanak túlhevültnek.
A számok tükrében nem lesz EKB-kamatemelés
Az energiaárak gyorsították az inflációt az EU-ban
Az eurózóna is lassul
MTI
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 121,75 pontos, 0,18 százalékos csökkenéssel 68 002,24 ponton zárt pénteken. 
