Fed-döntés: fülük botját sem mozdították a piacok

Az amerikai szövetségi tartalékbank (Fed) csütörtökön változatlanul 5,25 százalékon tartotta az alapkamatot az inflációs helyzet némi javulására és a gazdaság mérsékeltebb ütemű jövőbeni növekedési kilátásaira hivatkozva. Az értékpapírpiacok a döntést kisebb átmeneti erősödéssel vették tudomásul, a New York-i tőzsde DJIA mutatója azonban visszacsúszott a Fed-döntés bejelentése előtti szintre, 0,2 százalékos emelkedést jelezve, csupán a Nasdaq technológiai piac mutatója emelkedett a korábbi 0,5 százalékos nyereségről 0,7 százalékosra.  A jelentések szerint a kötvénypiacot hidegen hagyta a döntés, miként a devizapiacot is: a dollár a döntés előtt és után is tartotta árát, az eurót 1,3452-54 dolláron jegyezték.

Az utolsó csökkentés 2003. június 25-én volt, negyed százalékponttal 1,00 százalékra, 1958 óta a legalacsonyabbra. 2004 júniusig az alapkamat változatlan maradt 1,00 százalékon. 2004 júniusa és 2006 júniusa között a Fed 17 alkalommal emelt kamatot, rendre negyed százalékponttal. 2006 augusztusában szakadt meg a kamatemelési sorozat, a célkamat akkor 5,25 százalék maradt, ami azóta sem változott.

Az előzetes várakozásban is a szinten tartás szerepelt. A Fed elsősorban az inflációs fejleményekre figyel - ezentúl is -, ezen a téren nem voltak kedvezőtlen irányba mutató jelek május óta, de az első negyedév vége óta sem, a drágulás a Fed által elfogadható 1 és 2 százalék közötti éves ütemet jelzi. Elemzők szerint viszont némi nyugtalanságra adhat okot a Fed-nek is, hogy a gazdasági növekedés lassulása nem veti vissza eléggé az áremelkedések ütemét, elsősorban a feszített munkaerőpiac, a már-már elrugaszkodó élelmiszer- és energiaárak és egészében az importárak alakulása miatt. Az aggodalom más oldalról az ingatlanpiac miatt is indokolt: a lakáshiteleket felvevőket szorítja a magas kamatszint.

Négy év óta a legalacsonyabb ütemben nőtt az amerikai gazdaság
Áramszünet bénította meg Manhattant
Demokrata párti elnököt akarnak az amerikaiak

MTI