.jpg)
Az MNB elnöke mellett Hardy Ilona, Kádár Béla, Karvalits Ferenc, Király Júlia és Kopits György volt az alapkamat szinten tartása mellett, a 25 bázispontos csökkentést Bánfi Tamás, Bihari Péter, Bihari Vilmos, Csáki Csaba, Neményi Judit és Oblath Gábor támogatta.
A tanácstagok megítélése szerint a hazai makrogazdasági folyamatokról alkotott kép nem változott érdemben az előző kamatmeghatározó ülés óta, és 2009-ben elérhető a 3 százalékos inflációs cél.
A kamatszint csökkentése mellett érvelők arra hívták fel a figyelmet, hogy az infláció a monetáris politika számára fontos időtávon a jegybanki cél közelében alakulhat. Elhangzott olyan vélemény is, hogy az élelmiszerár-emelkedés más termékek keresletét visszavetheti, és az ebből fakadó dezinflációs hatás ellensúlyozhatja az agrárpiaci folyamatokhoz köthető inflációs nyomást.
Más érv szerint az amerikai másodlagos jelzálogpiaci válság csillapodásával a forinteszközök kockázati felára a május-júniusi szintre csökkent, ami lehetővé teszi a kamatkülönbözet mérséklését. Több tag hangsúlyozta, hogy a 2009-ig várható dezinfláció miatt az irányadó kamatszint anélkül csökkenhető, hogy ez a reálkamatok mérséklődéséhez, illetve a monetáris kondíciók lazításához vezetne. Elhangzott olyan vélemény is, hogy a FED közeljövőben várható kamatcsökkentése növeli az MNB monetáris politikai mozgásterét.
A kamatszint tartása mellett érvelők a béralkalmazkodás kockázataira figyelmeztettek és kiemelték, hogy a magyar munkapiaci merevségek miatt egyelőre nem ítélhetőek meg pontosan a jövő évi bérfolyamatok. Emellett több tag hangsúlyozta, hogy a szeptemberi maginflációs folyamatokban már részben jelentkező nemzetközi élelmiszerár-ámelkedés gyorsulása inflációs kockázatokat hordoz. Kockázatot jelenthet az is, hogy az inflációt, különösen a maginflációt érintő egyszeri sokkok beépülhetnek a várakozásokba.
A szinten tartást támogatók közül többen kiemelték továbbá, hogy a forinteszközök kockázati prémiuma más feltörekvő régiókkal összehasonlítva kisebb mértékben csökkent, a monetáris kondíciók enyhítéséhez a megítélés további fokozatos javulására van szükség. Elhangzott olyan vélemény is, hogy az exportmegrendelések dinamikus növekedése a makrogazdasági kilátások enyhe javulására és a kereslet bővülésének gyorsulására utalhat. Az inflációs kockázatok sokkal pontosabban azonosíthatóak lesznek a 2007. novemberi inflációs jelentés elkészítése után - hangsúlyozták többen is.
A tanács következő kamatmeghatározó ülését 2007. november 26-án tartja, amelyről 2007. december 7-én tesz közzé rövidített jegyzőkönyvet.
A Goldman szerint nem lesz idén kamatcsökkentés
Simor: Tenni kell még a 3 százalékért
Ecostat: 4,7%-ra csökken az infláció márciusra