Megtalálták a nagyhercegnő és a trónörökös maradványait
II. Miklós 1918-ban kivégzett orosz cár családja utolsó két tagjának maradványait találták meg Jekatyerinburgban a szakértők feltételezése szerint.
A maradványokat az Interfax hírügynökség pénteki jelentése szerint átadták a törvényszéki orvosszakértőknek azonosítás céljából. A július-augusztusban megtalált csontdarabokról és szilánkokról feltételezik, hogy Alekszej trónörökös és Mária nagyhercegnő maradványai.
Az ásatásokat, amelyek során a leletre bukkantak, a jekatyerinburgi tudományos és társadalmi szervezetek kezdeményezték. Azon a helyen kezdtek kutatni, amelyet Jakov Jurovszkij, a cári család kivégzésének vezetője nemrég még tikosként kezelt leírásában jelölt meg. Eszerint a kivégzett család két tagját a többiekhez képest másutt temették el, hogy ezzel is megnehezítsék az esetleges későbbi azonosítást a létszám alapján.
II. Miklós cár 1917. március 2-án (az orosz ortodox naptár szerint 15-én) lemondott trónjáról fivére, Mihail Alekszandrovics nagyherceg javára. A lemondott cárt március 8-án az Ideiglenes Kormány utasítására letartóztatták és Carszkoje Szelóba, majd a feszült belpolitikai helyzet, a tömegek haragja miatt a szibériai Tobolszkba menekítették. A bolsevik hatalomátvétel után, 1918 áprilisának végén pedig az uráli Jekatyerinburgba szállították.
1918. július 16-ról 17-re virradó éjszaka az Ipatyev-ház alagsorába terelték a cárt, feleségét és gyermekeit, valamint a velük lévő személyzetet, és gépfegyvertüzet zúdítottak rájuk. Hét személy maradványait 1991-ben találták meg és azonosították. A cárt 1998-ban temették újra a szentpétervári Péter Pál erődben, a cári család tagjainak hagyományos temetkezési helyén.
A magát nagyhercegnőnek nevező Maria Vlagyimirovna Romanova 2005 óta pereskedik a cári család rehabilitásáért, de keresetét az ügyészség elutasította azzal, hogy a cárt nem bírósági ítélet alapján végezték ki, hanem közönséges bűnügy áldozatává vált. A napokban egy bíróság úgy döntött: a legfelső ügyészségnek szeptember 25-ig dönteni kell arról, hogy politikai represszió áldozatává nyilvánítja-e, illetve rehabilitálja-e a cári család 1918-ban agyonlőtt tagjait.
A felperesek azzal érvelnek, hogy a családot az urali területi tanács határozatára ölték meg, s bár bírósági ítélet valóban nem született az ügyben, akkoriban minden hatalom a tanácsoké volt, és a sztálini megtorlások mostanra rehabilitált áldozatait sem bírósági ítéletek alapján ítélték el, illetve végezték ki.
MTI
A maradványokat az Interfax hírügynökség pénteki jelentése szerint átadták a törvényszéki orvosszakértőknek azonosítás céljából. A július-augusztusban megtalált csontdarabokról és szilánkokról feltételezik, hogy Alekszej trónörökös és Mária nagyhercegnő maradványai.
Az ásatásokat, amelyek során a leletre bukkantak, a jekatyerinburgi tudományos és társadalmi szervezetek kezdeményezték. Azon a helyen kezdtek kutatni, amelyet Jakov Jurovszkij, a cári család kivégzésének vezetője nemrég még tikosként kezelt leírásában jelölt meg. Eszerint a kivégzett család két tagját a többiekhez képest másutt temették el, hogy ezzel is megnehezítsék az esetleges későbbi azonosítást a létszám alapján.
II. Miklós cár 1917. március 2-án (az orosz ortodox naptár szerint 15-én) lemondott trónjáról fivére, Mihail Alekszandrovics nagyherceg javára. A lemondott cárt március 8-án az Ideiglenes Kormány utasítására letartóztatták és Carszkoje Szelóba, majd a feszült belpolitikai helyzet, a tömegek haragja miatt a szibériai Tobolszkba menekítették. A bolsevik hatalomátvétel után, 1918 áprilisának végén pedig az uráli Jekatyerinburgba szállították.
1918. július 16-ról 17-re virradó éjszaka az Ipatyev-ház alagsorába terelték a cárt, feleségét és gyermekeit, valamint a velük lévő személyzetet, és gépfegyvertüzet zúdítottak rájuk. Hét személy maradványait 1991-ben találták meg és azonosították. A cárt 1998-ban temették újra a szentpétervári Péter Pál erődben, a cári család tagjainak hagyományos temetkezési helyén.
A magát nagyhercegnőnek nevező Maria Vlagyimirovna Romanova 2005 óta pereskedik a cári család rehabilitásáért, de keresetét az ügyészség elutasította azzal, hogy a cárt nem bírósági ítélet alapján végezték ki, hanem közönséges bűnügy áldozatává vált. A napokban egy bíróság úgy döntött: a legfelső ügyészségnek szeptember 25-ig dönteni kell arról, hogy politikai represszió áldozatává nyilvánítja-e, illetve rehabilitálja-e a cári család 1918-ban agyonlőtt tagjait.
A felperesek azzal érvelnek, hogy a családot az urali területi tanács határozatára ölték meg, s bár bírósági ítélet valóban nem született az ügyben, akkoriban minden hatalom a tanácsoké volt, és a sztálini megtorlások mostanra rehabilitált áldozatait sem bírósági ítéletek alapján ítélték el, illetve végezték ki.
MTI
Megvitatnák a zaporizzsjai atomerőműben való amerikai jelenlét kérdését. 
