
Emellett az aszály a kukoricatermést is várhatóan drasztikus mértékben csökkeni. Az előzetes számítások szerint a szakértők mintegy 8 millió tonnás országos termést vártak, ám az aszály miatt előreláthatólag a betakarítható mennyiség 3-4 millió tonna között lesz.
Vancsura József ugyanakkor aláhúzta: "az ország kenyérnekvalója megtermett és várhatóan takarmánygabonából is lesz elegendő".
A Gabonatermesztők Országos Szövetségének összesítése szerint: az őszi búzán kívül még további, mintegy 560 ezer hektáron 1,6 millió tonna egyéb gabona termett. Így az aratást követően a most, az összesen betakarított gabona mennyisége is lényegesen elmarad az előre jelzett mintegy 6 millió tonnától, azaz 5,3-5,4 millió tonna körül alakul.
A szakértők szerint a forróság és a csapadékhiány leginkább a kukoricát és a napraforgót viseli meg. Így az 1,2 millió hektáros kukorica vetésterületről az előre számítottnál 50-66 százalékkal kevesebb termést lehet majd betakarítani. Emellett a szárazságtűrőbb napraforgó is kisebb termést ad a vártnál, azaz a hektáronkénti 2 tonnát meghaladó termésátlag helyett hektáronként csak 1,5 tonnára lehet számítani, vagyis az 1 millió tonnát meghaladó termés helyett csak mintegy 750 ezer tonna napraforgót takaríthatnak be országosan.
Vancsura József felhívta a figyelmet arra is, hogy a gabonaágazat krízishelyzetét az egész ország megérzi majd, mivel a magas gabonaárak várhatóan begyűrűznek a feldolgozott élelmiszerek árába is. Jelenleg a búza ára 47-49 ezer forint. A kukorica ára pedig várhatóan a jelentős kereslet miatt eléri a tonnánkénti 50 ezer forintot is.
A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke szerint az intervenciós rendszer fenntartására szükség van, mivel a krízishelyzeteket - mint a jelenlegi is - csak ilyen módszerrel lehet kezelni. Felhívta az unió illetékeseinek figyelmét arra is, hogy Magyarország képes sok és jó minőségű gabonát termeszteni, ám az aszályos időszakokkal ebben az éghajlati övezetben számolni kell, ezért van szükség tartalékokra.
Az elnök szerint a kríziskezelést azonnal meg kell kezdeni, azaz a mostani helyzetben a gazdálkodókat nem szabad magukra hagyni, intézkedési tervet kell készíteni, hogy megakadályozható legyen a gabonatermelők és az állattartók ellehetetlenülése. Ebben az agrárkormányzatnak is szerepet kell vállalnia - vélekednek a szövetségnél.
Máshol is kevés a gabona
Az Európai Unióban 2007-ben 276 millió tonna lesz a gabonatermés, 1,6 százalékkal kevesebb, mint az elmúlt öt év átlaga - tette közzé pénteken az Európai Bizottság belső tudományos szolgálata, a Közös Kutatóközpont. A legnagyobb visszaesés Közép- és Kelet-Európában várható.
Az indoklás szerint a vegetációs időszak Európa-szerte rendkívüli volt, az enyhe tél és a magas tavaszi hőmérsékletek fokozták a haszonnövények növekedését. Különösen az északi területeket intenzív esőzések sújtották, míg egyes keleti országokban, elsősorban a Fekete-tenger környékén meleghullámok és aszályos időszakok hatottak károsan a termésre.
Az elmúlt öt év átlagos gabonaterméséhez képest tapasztalt rendkívüli visszaesés különösen Bulgáriát, Magyarországot, Romániát, Szlovákiát és Csehországot sújtja. Magyarországon az átlagos terméshozamhoz képest 6,7 százalékkal lesz kevesebb kukoricából, 7,9 százalékkal kevesebb burgonyából, 5,9 százalékkal kevesebb árpából.
Az előrejelzések szerint például a romániai búzatermés 20,1 százalékkal marad el az átlagtól, míg Bulgáriában az árpatermés 14,6 százalékkal, a kukoricatermés pedig akár 40 százalékkal is visszaeshet. Csehországban lágy búzából 7,1 százalékkal, Szlovákiában 8,9 százalékkal terem kevesebb.
A 27 tagállamban gabonatermesztésre használt összes földterület 2007-ben a becslések szerint 2,3 százalékkal csökkent. A várt 276 millió tonnás termés mindennek ellenére 10 millió tonnával meghaladja a 2006. évi termésmennyiséget.
Te jó ég! 50 forint lesz egy tojás?
Túl nedves és túl száraz
Learattak, jöhet a számlálás
Elszállt a búza ára
MTI