Az EU tagállamainak többsége ellenzi a nagy energiavállalatok széttördelését. A brüsszeli bizottság tervével kapcsolatba elsősorban Franciaország és Németország emelt kifogásokat, mostanra már mások is csatlakoztak hozzájuk
Az EU tagállamainak többsége ellenzi a nagy energiavállalatok széttördelését, úgynevezett tulajdonosi szétszedését. A brüsszeli bizottság tervével kapcsolatban - hogy a szolgáltatót és az elosztóhálózat gazdáját válasszák külön a tisztességesebb piaci verseny megteremtéséhez - elsősorban Franciaország és Németország emelt kifogásokat, mostanra már mások is csatlakoztak hozzájuk
Márciusban még úgy nézett ki, hogy a tagországok vezetői támogatnák a tervet, azóta azonban a két vezető uniós tagország kifogásokat emelt, elsősorban nagy energiavállalatai, a franciák az Électricité de France (EdF), a németek az E.ON védelme érdekében, attól félve, hogy ezek aktíváiból, eszközeiből jelentős részek másokhoz kerülnek.
Uniós körökben az a nézet kerekedik felül, hogy az EU-t energiahordozókkal jelentős mértékben ellátó oroszokkal, nevezetesen a Gazprom vállalattal elsősorban a nagy nyugat-európai - nemzeti - vállalatok tudnak hathatósan tárgyalni, egyezkedni. Ehhez a szemlélethez a jelentések szerint a széttördelést elsősorban támogató britek is talán csatlakoznának, miközben már ellenzik Ausztria, Csehország, Görögország, Szlovákia, a balti államok és Magyarország is - derül ki az EU Observer című uniós tájékoztató szolgálat anyagából. A "széttördelést pártolók" táborában a britek mellett Hollandia és Írország van.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Az EU tagállamainak többsége ellenzi a nagy energiavállalatok széttördelését. A brüsszeli bizottság tervével kapcsolatba elsősorban Franciaország és Németország emelt kifogásokat, mostanra már mások is csatlakoztak hozzájuk .jpg)
.jpg)
Nem világos, hogy melyik oldalon harcolnak. 
