Nem csak a politika tehet a gazdaság helyzetéről

A gazdasági szakemberek elengedték a politika kezét, így a gazdaság jelenlegi helyzetéért nem tehető felelőssé csak a politika - hangsúlyozta Kovács Árpád az Állami Számvevőszék elnöke sajtótájékoztatón kedden.

Kovács Árpád elmondta, hogy e felelősség tudatában készítette el tanulmányát az ÁSz Fejlesztési és Módszertani Intézete a közszféra és a gazdaság versenyképességéről, amelyben fel térképezték más országok gyakorlatát és ajánlásokat fogalmaztak meg a tennivalókról.

A Corvinus Egyetem Versenyképességi Kutatóközpontjával közösen összeállított tanulmány alapján, ősszel kiterjesztik a kutatómunkát a konkrét magyar viszonyokra is minden részterületen.

Kovács Árpád hangsúlyozta: egy gazdaság, ország versenyképességét nemcsak a GDP-arányos mutatói tükrözik, hanem része ennek az oktatás, az egészségügy színvonala, és beletartozik egyebek között a rendőrség és az ügyészség is. Példaként megemlítette a Volán társaságok privatizációját. Hangsúlyozta: a Volán buszjáratoknál nem a profit a lényeg, hanem az, hogy meglétük hozzájárul egy adott térség gazdasági fejlődéséhez.

A reformokat illetően az ÁSZ elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy  hatásukat 15-20 év távlatában érdemes vizsgálni, és hozzátette: kívülről a reformokat nem lehet végrehajtani, sikeres megvalósításukhoz a belső "tolóerő" is szükséges. Hibának nevezte azokat a közgazdasági megközelítéseket, amelyek "tárgyként" kezelik az embereket, és úgy vélte, ezek a törekvések nem érik el hatékonyságnövelő céljaikat. Hozzátette: nem tekinthető reformnak az a "reform" amelyik megvon valamit az emberektől, de helyette nem kínál semmit.

Chikán Attila, a Corvinus Egyetem tanára, a kutatóközpont igazgatója az elemzett területek között említette a politikai és gazdasági szféra kapcsolatát. Úgy vélte, hiba azt állítani, hogy a politika rátelepszik a gazdaságra és ellehetetleníti azt, mivel a politika és a gazdaság jövője nem választható szét egymástól. Feladatnak nevezte a két szféra közötti kontaktus megteremtését, illetve egy nemzeti szintű minimum konszenzus létrejöttét a fejlődés irányát illetően.

A regionalitással foglalkozó fejezetből a szakember azt emelte ki, hogy nincs meg a régió és a központi kormányzat összhangja. A civil szférára vonatkozó elemzések következtetéseként pedig elmondta: ez a terület sokat erősödött, de még nem stabil, fejlődése azonban korántsem ért véget. Elsősorban a társadalom nyitottsága, erőforrásainak bevonása érdekében szükséges a civil szféra további erősödése - mondta.
 
Agressziív pénzügypolitikai szigorítást jósolnak
Veres Luxemburg felé kacsintgat
A kommunikáció a reformok gyenge pontja?
Magas a gazdasági és a politikai kockázat, de mit lehet tenni? (hanganyag)

MTI