Romániának nemet kellene mondania
Magyarország a Verespatakon tervezett aranybánya környezetvédelmi engedélyének elutasítását javasolja Romániának a hatástanulmány jelenlegi változata alapján - közölte a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM), miután a tárca tárgyalódelegációja kétnapos tárgyalást folytatott Bukarestben a témában.
Romániának a projekt kapcsán figyelemmel kell vennie Magyarország véleményét, ám az vétójogot nem jelent. Az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló Espoo-i Egyezmény alapján arra van lehetőség, hogy a magyar fél észrevételeket tegyen a környezetvédelmi engedélyezési eljárásban.
A hétfőn kezdődött konzultációra azt követően került sor, hogy a román társminisztérium júniusban megküldte a beruházó Rosia Montana válaszait azokra a kérdésekre, megjegyzésekre, amelyeket a magyar nyilvánosság és a KVM fogalmazott meg a környezeti hatástanulmánnyal kapcsolatban. A konzultációk folytatódnak, a román fél az engedélyről mindaddig nem dönthet, amíg az egyeztetések le nem zárultak.
A magyar fél egyebek között az alternatív technológiákkal, a zagytározóval, a gátbiztonsággal, a baleseti kockázatokkal, valamint a szennyezés terjedésének modellezésével kapcsolatban tett észrevételeket és kért további, részletesebb dokumentációt.
A KVM szakemberei kifogásolták többek között a túl magas cianid-szennyezéssel járó technológia tervezett alkalmazását, és nem találták alkalmasnak a szennyezés terjedésének modellezését sem. A szakemberek nem értettek egyet a földrengési kockázat felmérésének kidolgozottságával, valamint elégtelennek találták a baleseti kockázatelemzést is.
A Verespatakon tervezett felszíni bányában a kőzetből az aranyat ciános technológiával nyernék ki, és a mérgezőanyag-tartalmú meddőt felszíni tározókba vezetnék. Rendkívüli körülmények között mérgező anyag szabadulhat ki a tározókból, amely Magyarországot is elérheti, hasonlóan ahhoz a ciánszennyezéshez, amit a Nagybányán 2000-ben történt gátszakadás okozott a Tiszán. Katasztrófa esetén a szennyezés román területen mintegy 400 kilométert haladva a Maros folyón érné el a magyar határt, amelytől számítva összesen közel 70 kilométeren szennyezheti a Maros és a Tisza hazai szakaszát.
Magyarország elbukta a cián-kártérítést?
Verespatakról is tárgyalnak majd a román-magyar kormányülésen
MTI
Romániának a projekt kapcsán figyelemmel kell vennie Magyarország véleményét, ám az vétójogot nem jelent. Az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló Espoo-i Egyezmény alapján arra van lehetőség, hogy a magyar fél észrevételeket tegyen a környezetvédelmi engedélyezési eljárásban.
A hétfőn kezdődött konzultációra azt követően került sor, hogy a román társminisztérium júniusban megküldte a beruházó Rosia Montana válaszait azokra a kérdésekre, megjegyzésekre, amelyeket a magyar nyilvánosság és a KVM fogalmazott meg a környezeti hatástanulmánnyal kapcsolatban. A konzultációk folytatódnak, a román fél az engedélyről mindaddig nem dönthet, amíg az egyeztetések le nem zárultak.
A magyar fél egyebek között az alternatív technológiákkal, a zagytározóval, a gátbiztonsággal, a baleseti kockázatokkal, valamint a szennyezés terjedésének modellezésével kapcsolatban tett észrevételeket és kért további, részletesebb dokumentációt.
A KVM szakemberei kifogásolták többek között a túl magas cianid-szennyezéssel járó technológia tervezett alkalmazását, és nem találták alkalmasnak a szennyezés terjedésének modellezését sem. A szakemberek nem értettek egyet a földrengési kockázat felmérésének kidolgozottságával, valamint elégtelennek találták a baleseti kockázatelemzést is.
A Verespatakon tervezett felszíni bányában a kőzetből az aranyat ciános technológiával nyernék ki, és a mérgezőanyag-tartalmú meddőt felszíni tározókba vezetnék. Rendkívüli körülmények között mérgező anyag szabadulhat ki a tározókból, amely Magyarországot is elérheti, hasonlóan ahhoz a ciánszennyezéshez, amit a Nagybányán 2000-ben történt gátszakadás okozott a Tiszán. Katasztrófa esetén a szennyezés román területen mintegy 400 kilométert haladva a Maros folyón érné el a magyar határt, amelytől számítva összesen közel 70 kilométeren szennyezheti a Maros és a Tisza hazai szakaszát.
Magyarország elbukta a cián-kártérítést?
Verespatakról is tárgyalnak majd a román-magyar kormányülésen
MTI
Több tízezer külföldi él és dolgozik Hollandiában engedély nélkül – közölték a holland Nieuwsuur televiziós programban a munkaügyi felügyelet becsléseire hivatkozva. 
