Súlyos teher az inflációs célon

A jegybankot március óta   az késztette egy százalékpontos kamatemelésre, hogy a bérinfláció és a növekvő energiaárak folyamatosan beépülnek a költségekbe - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az Országgyűlés költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságának keddi ülésén.

Az elmúlt hónapokban a kamatemelés - amelynek nyomán jelenleg 8,5 százalék az alapkamat - azért is vált szükségessé, mert, amíg Magyarország 2009-re 4,2 százalékos éves inflációt tudott kitűzni, addig Csehország 2,7 százalékos, Lengyelország 3,7, Szlovákia pedig 3,0 százalékos inflációt kíván elérni - magyarázta az MNB elnöke. Simor András hozzátette azt is, hogy a 2010. évi 3 százalékos inflációs cél is súlyos, felfelé mutató kockázatokkal terhelt.

A magyar államháztartás helyzete kedvezőbb a korábban vártnál, az MNB prognózisa szerint 2008-ban a GDP arányos hiány 3,6 százalék lesz, szemben a kormány által kitűzött 4,0 százalékkal - jelezte Simor András. Jövőre 3,3 százalékos, 2010-re 2,9 százalékos hiányt vár a jegybank - tette hozzá.

A forint erősödő árfolyama nem rontja a gazdaság versenyképességét, az elmúlt időszakban a külkereskedelmi mérleg javult, az export lassulása a visszafogottabb konjunktúra következménye - fejtette ki a jegybankelnök az Országgyűlés költségvetési bizottságának keddi ülésén.

Simor András az erős árfolyam hatását firtató kérdésekre kifejtette: az árfolyam alakításában a monetáris politikának van ugyan szerepe, de nem kitüntetett és hosszabb távon nincs hatással a reálárfolyam alakulására.
A magas infláció kedvező költségvetési hatását illetően pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a pozitív hatás ma már sokkal kevésbé egyértelmű mint korábban volt. Példaként említette az inflációhoz kötött nyugdíjemelési mértéket.


Ez bizony nagyon jó hír az euróövezetnek
Gyurcsány: Mocorog a gazdaság, lesz itt még jókedv
Hatalmas nyomás alatt a jegybank
Vége az inflációs vitának

MTI