Bár a részt vevő államok nem éppen a demokrácia bajnokai, a magyar miniszterelnök szemmel láthatóan szívesen látja őket vendégül – például arról is beszélt, hogy a türk országok nélkül „Magyarországon nem lenne biztonságban az energiaellátás”.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán
Mint mondta, „Magyarország kiharcolta az Oroszországgal fenntartott energetikai kapcsolatok működtetését, ám válaszképpen az ukrán csővezetéket az ukránok lezárták. Ezután egyeztünk meg a türk barátainkkal, hogy a déli irányból fogjuk Magyarországot ellátni”.
Kitért arra is, „nagyra értékelik, hogy Azerbajdzsán lehetővé tette, hogy az MVM és a Mol is részesedést vásárolhasson azerbajdzsáni kőolaj- és földgázmezőkben, illetve szállítóvezetékekben.” Így évente több százmillió köbméter földgázzal és több százezer hordó olajjal „rendelkezünk a nemzetközi energiapiacon”.
Az MTI tudósítása szerint még azt is megjegyezte, hogy az azeri olaj- és gázmezőkbe való betársulás „gazdaságilag és mentális szempontból is rendkívül fontos.”
Hogy milyen „mentális szempontra” gondolt, arra a híradás nem tért ki.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1128,23 pontos, 0,84 százalékos csökkenéssel, 133 591,93 ponton zárt csütörtökön.

Vége a korlátoknak: Új korszak indul a magyar alternatív befektetéseknél
Így fektetnek be Magyarország legjobb szakemberei
Nem a piac a legnagyobb ellenség, hanem mi magunk – interjú
Az AI olyan lesz, mint a mobiltelefon – Klasszis Podcast
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú



