Bár a részt vevő államok nem éppen a demokrácia bajnokai, a magyar miniszterelnök szemmel láthatóan szívesen látja őket vendégül – például arról is beszélt, hogy a türk országok nélkül „Magyarországon nem lenne biztonságban az energiaellátás”.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán
Mint mondta, „Magyarország kiharcolta az Oroszországgal fenntartott energetikai kapcsolatok működtetését, ám válaszképpen az ukrán csővezetéket az ukránok lezárták. Ezután egyeztünk meg a türk barátainkkal, hogy a déli irányból fogjuk Magyarországot ellátni”.
Kitért arra is, „nagyra értékelik, hogy Azerbajdzsán lehetővé tette, hogy az MVM és a Mol is részesedést vásárolhasson azerbajdzsáni kőolaj- és földgázmezőkben, illetve szállítóvezetékekben.” Így évente több százmillió köbméter földgázzal és több százezer hordó olajjal „rendelkezünk a nemzetközi energiapiacon”.
Az MTI tudósítása szerint még azt is megjegyezte, hogy az azeri olaj- és gázmezőkbe való betársulás „gazdaságilag és mentális szempontból is rendkívül fontos.”
Hogy milyen „mentális szempontra” gondolt, arra a híradás nem tért ki.
Amennyiben a kiskereskedők egy az egyben érvényesítik a benzin és a gázolaj nagykereskedelmi árának 7-7 forintos csökkenését. 
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
