Az ügy előzménye, hogy 2021-ben az Európai Bizottság kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet nyújtott be az uniós bírósághoz Lengyelországgal szemben, véleménye szerint ugyanis a lengyel igazságszolgáltatási szervezetrendszert érintő jogszabályi változások sértik az uniós jogot.
Az uniós bíróság 2023 júniusában kihirdetett ítélete szerint a 2019 decemberében elfogadott lengyel igazságügyi reform valóban sérti az uniós jogot, ugyanis egyebek mellett a legfelsőbb bíróság fegyelmi tanácsának működése nem felel meg a függetlenség és a pártatlanság követelményének.
A bíróság véleménye szerint a bírói jogsértések kiküszöbölésére létrehozott lengyel fegyelmi kamara sem egyeztethető össze az uniós joggal, továbbá veszélyezteti az igazságszolgáltatás függetlenségét. Az uniós bírói testület elrendelte a kamara működésének felfüggesztését, az Európai Bizottság pedig szankciókat helyezett kilátásba, amennyiben Varsó nem hajtja végre az ítéletet.
A bíróság határozata értelmében Varsónak egymillió eurós napi pénzbüntetést kell fizetnie, amíg nem tesz eleget az uniós testület döntésének. A bíróság az összeget 2023 áprilisában napi ötszázezer euróra csökkentette.
Mivel Lengyelország a napi kényszerítő bírságokat nem fizette meg, az Európai Bizottság azokat időszakonként beszedte úgy, hogy beszámította Varsónak az unióval szemben fennálló különböző követeléseit.
Lengyelország ezért az Európai Unió Törvényszékéhez fordult, és hat beszámítási összeg részleges megsemmisítését kérte.
Az uniós bíróság a szerdai közleményben arról tájékoztatott, hogy törvényszéke a lengyel keresetet teljes egészében elutasította.
Indoklása szerint az esedékes összegek beszedésével az Európai Bizottság nem sértette meg az uniós jogot, a tartozás fennállását pedig nem lehet vitatni.
(MTI)
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 426,19 pontos, 0,42 százalékos emelkedéssel, 102 816,02 ponton zárt szerdán. 
